Kedvenc íróinkat szinte kiradírozva nyílt újra a Centrál Kávéház
Hogy mennyire régimódi, elavult és az influenszer világon kívüli élőlény vagyok, az mutatja, hogy az újonnan megnyitott Centrál Kávéházba belépve azonnal kerestem az irodalmi emlékeket. Nem találtam azonban egyet sem. Hogy itt írt Ady? És itt szerkesztették a Nyugatot? Ugyan kérem, so 1920. És jobban belegondolva valóban: kit érdekel ez ma már? Mindenki tudja, hogy a költők csak azért ültek egész nap a kávéházakban, mert ott legalább volt fűtés, és mindig akadt valaki, aki meghívta őket.
Tücsökzene helyett zongoraszó
Félreértés ne essék, nem szeretném magam a magyar irodalom őrzőjeként aposztrofálni, de vártam valami lelki impulzust attól a helytől, ahol kedvenc költőim alkottak egykor. Ez azonban nem érkezett. Természetesen el tudok vonatkoztatni a saját ízlésemtől, nemrég jártam például a megújult Gundel Étteremben (a felújítást ott is az Eventrend Group végezte), és bár nekem nincs igényem rá, hogy bársonyhintón, cigányzeneszóra vacsorázzak, a Gundel még a rengeteg giccsességével együtt is kifejezetten tetszett.
Biztos voltam benne, hogy egy jómódú külföldi turistát azonnal elvarázsol, és át is adom nekik a helyet szívesen. De a Centrálról valahogy mindig azt gondoltam, hogy az enyém is, hiszen itt született a Nyugat, ide járt Ady, Babits és Kosztolányi, itt írta meg könyvét Karinthy, és Szabó Lőrinc a Tücsökzene nagy részét itt vetette papírra – többek között az én szülővárosomról, Balassagyarmatról is. Itt “vers börze működött, s lexikon-gyár” – írta a Centrálról Szabó Lőrinc. Nos, ebből a felújítás után semmi sem maradt, csak az élő zongoraszóval kísért külsőségek.
Irodalmi étlap is rendelhető a Centrál Kávéházban
Azaz ez nem igaz, van ugyanis egy irodalmi “étlap”, amiről lehet választani verseket, illetve inkább dalszövegeket, de azért néhány vers is van közte. Lehet rendelni például József Attila vagy Pilinszky János verset, vagy esetleg Demjén Ferenc, Rapülők, 30 Y, Ákos vagy Dire Straits és Whitney Houston dalszöveget. Ha ezt megrendeljük, akkor egy kedves színész odajön az asztalunkhoz, és felolvassa nekünk a vacsorához.
Nekem mondjuk nem igényem, hogy az asztalomhoz rendeljek bárkit, aki felolvas nekem, de el tudom fogadni, hogy valaki ezt szereti. És akár tud is majd működni, ha kicsit több spontaneitást visznek bele. És persze tudom, hogy ez az egész sokkal jobban instagramozható, mint egy fekete-fehér Ady-kép, de mégiscsak fura. Egy pár pillanatig fennakadtam azért azon, hogyan kerülnek ezek a nevek egymás mellé (mármint Babits Mihály meg a Halott Pénz), de aztán levetkőztem a nagymama-attitűdöt, és jobb belátásra tértem. Végül is a mai korban egy dalszöveg tényleg be tudja tölteni azt a funkciót, mint egy vers. De amit nem értettem, hogy angolul miért csak dalszövegek vannak? A külföldieknek nincsenek költőik? Vagy magyar verseket nem fordítottak le soha angolra?
Nem feltételezzük egy turistáról, hogy jobban érdekli egy Ady-vers, mint egy Nirvana dalszöveg? Miért nem vagyunk legalább egy minimálisan büszkék az íróinkra? Prágában járva azt láttam, hogy ők büszkék arra, hogy ebben a kávéházban alkotott Kafka, Bécsben szintén, de Madridban és Milánóban sem gondolják, hogy divatpálmákkal és dizájncsempékkel kellene korszerűsíteni egy helyet, ami így pont olyan lesz, mint a többi.
Nagyon finom ételek és jó konyha
Bár tudom, hogy üzletileg nyilván így éri meg az egész, de hogy a betérő külföldieknek annyit se akarjunk elmondani magunkról, hogy ez itt a magyar irodalom egyik legfontosabb színhelye volt, azt nehezen értem meg. Persze tudom, hogy a Centrál már réges rég nem volt az, ami régen, de éppen ezért érzem egy elszalasztott lehetőségnek. Ez nem jelenti azt, hogy a Centrál nem lett jó, hiszen nagyon szép. De egy kissé lecsupaszított, karakter és lélek nélküli hely lett, ahol egyébként kitűnően főznek, jó a kacsacomb és az édesburgonya, van pezsgő és kaviár, jól lehet bruncholni és senki nem marad avokádó és edamame bab nélkül.
Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a konyha remek. Ha egy jó ebéd vagy vacsora a cél, vagy külföldi ismerőst szeretnétek élő zenével, szép helyen lenyűgözni arra jó alkalom. Az árazással sincs probléma, mindenképpen jobban jártok vele, mint a száz méterrel arrébb lévő Spagóval. A nyitott konyha rendkívül látványos, a cukrászat pazar, van champagne bár és rengeteg koktél is. De hogy mi az a plusz, amit a Centrál ezen kívül adni tud, azt nem fejtettem meg. Persze, adjuk meg neki azt a lehetőséget, hogy nyitás után még változni fog.
Így a cikk végére kellőképpen zsémbes öregasszonynak érzem magam, úgyhogy megyek, felkötök a fejemre egy nejlonkendőt, előkotrom a botomat, felrakom az olvasószemüveget, aztán felütöm az Ady-kötetet.
Centrál Grand Cafe & Bar 1887 – 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 9.
A Centrál hivatalosan április 14-én nyit, eleinte csak csütörtöktől vasárnapig lesz nyitva,
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!