Most viszont mindez testközelből átélhető a Bian Garden udvarában, ahol egy este alatt eljuthatsz a biztonsági pho levestől a grillezett angolnáig. Ez nem étterem a klasszikus értelemben, hanem egy vietnámi street food piac: sok bódé és egy nagy étlap, amin mindenki talál valami szimpatikusat.
Biztos pontok a Bian Garden étlapján
A vietnámi konyha egyik legjobb vonása a frissesség: rengeteg zöldfűszer, lime, chili és rizstészta kerül a fogásokba. Aki első körben óvatosabbra venné a figurát, az kezdje a klasszikusokkal.
A pho Vietnámban körülbelül olyan, mint nálunk a húsleves: minden családnak megvan a saját verziója, és reggelitől vacsoráig bármikor jöhet. A franciák által bevezetett marhahús és a helyi fűszerek találkozásából született meg a 20. század elején, és azóta is a vietnámi konyha ikonja. A Bian Garden pho levese (3500 Ft) méltó képviselő: tartalmas, kollagénes, jólesően mély ízű. Az alaplé hosszan főzött, benne csillagánizs, fahéj és szegfűszeg adja az illatot, a tetején a rengeteg friss zöldfűszer.
A francia gyarmati idők öröksége, hogy a vietnámiak imádják a bagettet – csak éppen teljesen másképp használják, mint az európaiak. A bánh mì az egyik legjobb street food: kívül ropogós bagett, belül telepakolva hússal, házi pástétommal, savanyított zöldségekkel, korianderrel és egy kis csípőssel. A Bian Gardenben a bánh mì (3500 Ft) hozza a kötelezőt. Nem bonyolítják túl, de a savanyú-ropogós zöldség és a fűszeres hús aránya pont jó, így ez a szendvics olyan, mint egy biztonsági háló: mindig lehet rá számítani.
Ezek mellett persze ott vannak például a pirított tészták, amik biztos talajon tartják a kísérletező kedvű, de kicsit óvatos vendégeket.
Extrák, amikért tényleg érdemes bemenni
A Bian Garden viszont nemcsak a kötelezőkről szól, hanem az újdonságokról és a bátorság teszteléséről. Az egyik legfinomabb élmény a „tojáspalacsinta” volt. Sertéshús és garnéla kerül egy vékony palacsintaszerű alapba, amit aztán neked kell tovább csomagolni rizslapba a korianderrel és a mizunával (ami egy ázsiai salátaféle) együtt. A végeredményt egy szószba kell mártogatni, és kész is a friss, ropogós falat. Ez a fogás nemcsak finom, hanem játékos is: kicsit olyan, mintha saját magadnak állítanád össze a vacsorát. Ha nem tudod, hogyan kell pontosan hajtogatni vagy csomagolni, a felszolgálók készségesen segítenek.
Aki komolyan veszi a gasztrokalandor szerepet, annak kötelező kipróbálni a különlegesebb tételeket is. Mi hárommal tettünk kísérletet. A pirított béka bambuszrüggyel (4999 Ft) állagra olyan, mint a csirke, ízre is hasonló, de a bambuszból kicsit sok került a tányérra. Ha lett volna mellette más zöldség, még kerekebb lett volna az élmény.
A pirított angolna chilivel és citromfűvel (4999 Ft) igazi ízbomba. Az angolna szálkái roppannak, de nem zavaróan, a chili erősen odateszi magát, a thai citromfű pedig friss, citrusos karaktert ad, még ha keményebb falatokat is okoz. Ez az étel az, amitől tényleg Vietnám utcáin érzed magad.
A grillezett csirkeláb (2999 Ft) esetében jó a pác, vicces az élmény, de gasztroszempontból inkább egy „kóstolós poén”. Nem sok a lerágnivaló, de egyszer mindenképp megéri megpróbálni, mert ez is része annak, hogy Vietnámban tényleg minden alapanyagot felhasználnak.
A Bian Garden egy társasági élmény
Az árak néha kicsit magasnak tűnhetnek, de a legtöbb fogásnál abszolút megéri a pénzt. Van, ami gasztronómiailag tényleg maradandó élményt ad, és van, ami inkább csak jópofa kaland, de pont ez a Bian Garden lényege. Egy látogatás alatt annyi új ízzel találkozhatsz, amennyivel máshol hónapok alatt sem. Egyébként képtelenség egy alkalommal végigkóstolni mindent, ezért a legjobb, ha nagyobb társasággal mentek, és mindenkinek jut egy falat mindenből.
A rendelést az asztalnál veszik fel, az evőpálcikát és a leveseskanalat előre kikészítik, és miközben beszélgetsz, a háttérben serceg a wok. Az elején kicsit akadozhat a kommunikáció a személyzettel – mert magyarul nem biztos, hogy megértik, sőt néha angolul sem –, de ne aggódj. A lényeget az illatok, az ízek és a sok új élmény adja.
-oj5n16.webp)
