Ha azt mondom, hogy karácsonyi vásár, akkor valószínűleg mindenki azonnal rávágja, hogy forralt bor! Az év ezen időszakában még az is iszik, vagy netán készít forralt bort, aki amúgy sosem szokott borozni. A forralt bor története régre nyúlik vissza, mint említettem, már az ókori Rómában is készítették ezt az italt. Akkoriban jöttek divatba a keletről származó, aromás fűszerek, és aki megengedhette magának, az bizony szeretett dicsekedni vele. Így előszeretettel keverték össze a bort ánizzsal, gyömbérrel, borssal, vagy ezek híján akár kakukkfűvel.
A forralt bor története: először hidegen itták
Leginkább íz- és állagjavítás céljából, akkoriban ugyanis a borok nem voltak túl finomak, ecetes, sőt gyakran erjedt ízüket fedték el ezekkel a fűszerekkel. A fűszeres keveréket elkészítés után fel is forralták, így tartósították, ami a melegben gyakran megromlott, megpenészedett. De a rómaiak inkább hidegen kortyolgatták a fűszeres bort a nagy melegben. Télen persze ők is megmelegítették.
Később, a 15-16. században aztán már bevett gyakorlat lett a bor forralása és melegen fogyasztása, egyféle gyógyszernek tekintették a téli betegségek ellen. Ekkor került bele új fűszerként a szegfűszeg és a fahéj is, egészen úgy nézett ki, mint a mai forralt borok. Egyre szélesebb körben fogyasztották, nemesi udvarokban, bálok alkalmával, majd később, a 18. századtól gyógyszerként is felírták az orvosok. Úgy gondolták, remek ellenszer emésztési problémák esetén – amiben a benne lévő fűszerek miatt lehet is némi igazság.
Gyógyszer vagy finomság?
A forralt bor története tehát több ezer évre nyúlik vissza, az első forralt bor receptje 1390-ből maradt ránk. A középkorból már számos forralt bor receptet találunk, amit azóta megszámlálhatatlanul sok követett, ma már szinte mindenkinek megvan a sajátja. Persze nekünk is van egy jó forralt bor receptünk, amit itt tudsz elolvasni. Ha pedig azt szeretnéd tudni, hogy milyen borból érdemes forralt bort készíteni, azt itt találod!
