MitkeresegyautentikuskoreaimenüsorRácalmáson?AHibiscusÉtterembenleltünkráaválaszra

Jogos a címben feltett kérdés, főleg ha az ember először lép be az árnyas fák ölelésében működő elegáns Jankovich Hotelbe. A válasz viszont legalább olyan sokrétű, mint maga az étlap: a Hibiscus Étterem ugyanis nem csupán egy hotelétterem, hanem sokkal több. Rácalmás különleges település Fejér vármegyében, Budapesttől kb. 40 percnyire, ahol lassan két évtizede jelentős szerepe van a koreai közösségnek, így adta magát a lehetőség, hogy a hotel éttermében autentikus koreai fogások is megjelenjenek. 

A kezdetekben – már lassan húsz éve – koreai séfek tanították a csapatot, a receptek pedig azóta is többnyire változatlanok, kézről kézre adva tovább a technikát és az ízlést.

Átléptünk egy másik világba

Ha autentikus élményt szeretnél, már a fogadtatásnál érezni fogod, hogy jó helyre jöttél: mi egy különteremben foglaltunk helyet, mivel a koreai menüre érkeztünk (javasoljuk nektek is az asztalfoglalást, mert a rendezvények miatt nem biztos, hogy azonnal kaptok szabad termet). A helyiség stílusa – földbe süllyesztett asztal, ülőpárnák – már önmagában megalapozta az élményt. Nem csupán egy étteremben voltunk, hanem egy átgondolt ázsiai térben, ahol nem a díszletek dominálnak, hanem a tudatos egyszerűség.

A kiszolgálás kifejezetten kedves volt, nem tolakodó, a személyzet minden kérdésre türelmesen válaszol, ismeri az ételek történetét, ajánl, segít az eligazodásban.

Milyen a koreai konyha Rácalmáson?

A koncepcióért és a ételekért Kovács Ádám séf felel, aki a Covid ideje alatt igazolt át a Kioskból. Azóta törekszik arra, hogy a legjobb helyi termelőktől szerezze be az alapanyagok javát – a zöldségek egy része a településről érkezik, de a tejtermékekért és a húsokért is csak Dunaföldvárig és Dunavecséig kell utazni, a méz szintén egy helyi díjnyertes termelőtől jön az étterembe. Elkötelezett a zero-waste gondolkodás, a szezonális alapanyagok és a fenntartható konyha mellett. Használnak saját készítésű lekvárokat, savanyítanak, és igyekeznek minden alapanyagot teljes egészében feldolgozni. Amikor ott jártunk, éppen egy fermentált lila káposzta érlelődött a háttérben.

Mi a kóstolómenüt választottuk, két főre. Az érkezéskor kaptunk egy welcome falatot: szójaszószban marinált, szezámmagos edamame babot – egyszerű, friss, karakteres indítás. Az előételek között kimbap érkezett, aminek szárított algalapba tekert rizs, zöldségek és tojás az alapja, ezt lehet variálni több hozzávalóval, és wasabis szójaszószba mártva isteni indítása a menünek.

Tudod, mi az a Haemul-yache twigim? És ha azt mondom, hogy tintahal, tigrisrák és különféle zöldségek tempurában? Roppanós bunda, a textúrák és az ízek együtt nagyon jól működnek a szójaszósszal – intenzív, friss fogás volt, amit még sokáig emlegettünk az asztal fölött.

Izgalmas fogások

A saláták változatosak és izgalmas ízűek, még annak is ajánlom őket, akik – hozzám hasonlóan – szeretik, de nem bírják a csípőset, mert a savanyított alga, az ananászos uborka, a kimchi, a karalábésaláta és a pácolt shiitake gomba is megér egy misét. Itt veszek egy nagy levegőt, mert az asztalra került fogások száma és sokszínűsége meghaladja ennek a cikknek a kereteit, viszont higgyétek el nekem, hogy az ízek és az ételek frissessége a kóstoló végéig – és még utána is – velünk maradt, amit érdemes társaságban kipróbálni.

A bulgogi – ami szó szerint „tűzön sült húst” jelent – az egyik legismertebb koreai étel, és nem véletlenül. A Hibiscusban borjúhúsból készül, ami az ananászos-körtés páccal izgalmas ízt ad a fogásnak. 

A fogások között ott volt még a bibimbap is – minden, ami a koreai étkezés szellemiségéhez hozzátartozik. Ez egy színes, tálban tálalt kevert rizses étel, amelyben borjúhús vagy rántott mangalica, frissítő zöldségek, tükörtojás és csípős-sós gochujang paszta találkozik. Itt ez az étel nemcsak látványában, de ízében is különösen letisztult és friss volt – minden zöldség roppant, minden falat élményszámba ment.

A legnagyobb élmény azonban a végére maradt: a kimchi chigae. Ez – és ezért a mondatért bizonyára néhányan megköveznek – egyfajta koreai székelykáposzta-leves. Egy forrón tálalt, mély ízű, kimchiből készült, gazdag, sós-savanykás-csípős raguleves, amit hagyományosan tofuval, zöldségekkel és néha hússal főznek. A Hibiscusban egy kifejezetten karakteres, kellemesen csípős verzió került elénk, amelyben a fermentált káposzta umamija szó szerint végigkísérte a kortyokat. Ez az az íz, amit az ember még hazafelé is érez, és amitől az egész gasztroélmény igazán emlékezetessé válik.

A menü egésze nem csupán jól összeállított, de érezhető benne az arányérzék és a ritmus: hol egy roppanós, hol egy krémesebb, hol egy fűszeresebb tétel következik – és végig ott van benne a meglepetés, mégsem stimulál túl.

De vajon megéri-e Budapesttől 40 percet utazni csak azért, hogy az ember egy koreai vacsorában részesüljön?

A válasz: egyértelműen igen. Mert itt nemcsak vacsorát kapsz, hanem egy letisztult, koreai hangulatba csöppensz, miközben az ízek elképesztően összetettek. A Hibiscus Étterem nem egy divatos gasztrotrip, hanem egy valódi kulturális találkozás a koreai konyhával, a magyar alapanyagok minőségével, és egy olyan csapattal, amely szenvedéllyel dolgozik, figyelemmel szolgál ki, és örömmel mutatja meg, mi történik akkor, ha valaki nemcsak jól, hanem okosan is főz.