A két legfontosabb tudnivaló a Byblosról szerintem az, hogy ennyire autentikus levantei ízeket egészen biztosan sehol a városban nem találsz, a másik meg az, hogy képtelenség úgy távozni, hogy ne legyél nagyon-nagyon tele. Mindez annak köszönhető, hogy tapas jelleggel sok hideg és meleg mezzét is ki tudtok próbálni egyszerre – a magam részéről legalábbis imádom, hogy mindenféle kistányérokon keresztbenyúlkálva ezer dolgot megkóstolhatok. Az pedig, hogy mennyire tele lettem, meg annak volt betudható, hogy mint jó hedonista, nem igazán tudtam megálljt parancsolni magamnak a rengeteg finomság láttán – és szerintem ti sem fogtok.
Osama 22 éve dolgozik a vendéglátásban, és azóta bejárta az egész világot. Dolgozott már Dubajban, a Karib-térségben és még sok más országban. Magyarországra 2008-ban érkezett, a szerelem hozta ide, később pedig csatlakozott hozzá a testvére, Mohamad is. A feladatokat közösen megosztva végzik. Míg Mohamad szinte kizárólag a konyhában van, addig Osama látja el a marketing és pénzügyi feladatokat, de őt is ugyanúgy megtaláljuk a tűzhely mellett.
Az étterem kétszintes. A berendezés, a színek és a formák az arab világot tükrözik. Az uralkodó szín a barna és a türkiz, amik Osama kedvencei, így a tányérokon és szöveteken is visszaköszönnek. Amit az étteremben látunk, minden Osama tervezőmunkájának gyümölcse. A tányérokra egyébként külön felhívnám a figyelmet, mert szerintem eszméletlenül szépek, az pedig még a nagyon menő éttermek között is ritka, hogy saját logóval ellátott, dombornyomott kerámián szolgálják fel az ételeket. Ami nekem kicsit belerondított az összképbe, hogy a vendégtérben tárolják az ásványvizes rekeszeket.
A nyitást megelőzően úgy kalkuláltak, hogy a vendégek 70-30%-ban fognak megoszlani a magyarok javára, ehhez képest, mindössze 10%-uk külföldi, és máris vannak visszajáró vendégek. Az arabok nagyon szeretik megosztani az ételt, ami hál’ istennek a magyarokra is jellemző, ezért is került az étlapra 18 féle hideg és meleg mezzeh vegyesen. „Mi szeretünk sok előételt enni, kisebb adagokban, rengeteg zöldség felhasználásával. Húsok közül csirkét, bárányt és sok halat fogyasztunk. Az étkezéseinkre jellemző, hogy megosztjuk, amink van, nem az történik, hogy mindenki egy dolgot maga elé vesz, és akkor az az övé. A főételeknél szintén az dominál, hogy grillezünk valamit, ami kimegy az asztal közepére, és abból szabad a rablás. Köretként leggyakrabban rizst és bulgurt eszünk” – mondja Osama.
A magyar és az arab fűszerezés viszont eléggé eltér egymástól. Míg mi magyarok szeretünk sok fűszert, paprikát és csípőset használni, addig az arab konyha egy sokkal letisztultabb fűszerezést követ. „A bárányhúshoz például csak sót és borsot teszünk. Én azt szoktam mondani, hogy ha valaki sok fűszert használ, az mindig gyanús, akkor ott valami nem stimmel a hússal, amit el kell fedni. Mi leggyakrabban koriandert használunk, sok fokhagymát, citromot, olívaolajat, római köményt. Az a jó, ha valami friss és egyszerű. Egyébként sehol olyan jó minőségű báránnyal nem találkoztam, mint itt. A magyar bárány kifogástalan. Ez azért lehet, mert itt sokat süt a nap, ugyanakkor sokat is esik, valamint az állatokat jó minőségű takarmánnyal etetik.”
Akkor jöjjenek az ételek! Nem kevesebb, mint 7-féle előételt kóstoltunk meg a 18-ból, valamint 2-féle főételt. Jöjjenek most ezek szépen sorban!
Tabouleh saláta
Hogy mindjárt azzal kezdjem, ami nekem a legkevésbé ízlett, essünk túl a tabouleh-n. Alapvetően én szeretem ezt a salátát, amennyiben petrezselyMES, esetünkben azonban ez petrezseLYEM bulgurral és nagyon apróra vágott paradicsommal a tetején. Egyébként az étlapon is úgy szerepel, hogy „petrezselyemsaláta”, szóval azt nem mondhatjuk, hogy ne szólnának előre. Nos, szerintem a képen is látszik, hogy ez ízében és mindenében 95% petrezselymet jelent, ami számomra kicsit sok volt. Annak viszont, aki rajong ezért a fűszernövényért, biztosan ízleni fog (1900 Ft).
Rahib
Vagyis grillezett egész padlizsán, zöldségek és almaecet. Nem változtatta meg az életemet alapjaiban, de ízlett, nagyon kellemes harmóniában volt minden mindennel, úgyhogy ajánlom. Azoknak a családoknak, akik kisgyerekkel érkeznek, ez egy jó választás, mert se nem túl fokhagymás, se nem túl markáns a fűszerezése (1600 Ft).
Labneh Phoenician
Egy csodaszép deszkán van elkenve házi krémsajt, amire szarvasgomba és olajbogyó keverékét, valamint paradicsomot raknak. Ezt imádtam, de jó, ha tudjátok, hogy nem egy első randis előétel, mert elég durván fokhagymás. Mivel számomra nem létezik olyan, hogy túl sok fokhagyma – vagy másik fél, aki számára igen –, engem ez egy kicsit sem zavart, és az egészet elpusztítottam. 😀 Szerintem nagyon finom volt (1400 Ft)!
Cheese Sambousak
Sajt filo tésztában – így egyszerűen. Fokhagymával és fekete szezámmal van még megküldve, és ennél szerintem nem is kell több. A tészta tökéletesen ropog, a sajt csodálatosan olvadt, így elégedetten tértem a következő tányérra. A filo tészta egyébként a mi rétestésztánkhoz hasonlít a leginkább, azzal a különbséggel, hogy sokkal vékonyabb. A törököknél ugyanezt „yufkának” hívják. Otthon is elkészíthető, bár ehhez nem árt némi konyhai gyakorlat, mert elég sérülékeny (1500 Ft).
Kebbeh
Darált bárányhússal töltött bulgur, keleti fűszerekkel turbózva. Mindez gombóc formában és olajban kisütve érkezik. A bulgur miatt ez kicsit fűszeresebb, nem csak só és bors van rajta, de ez egyáltalán nem vesz el a bárány élvezeti értékéből (1950 Ft).
Yalanji
Egy igazi klasszikus: rizzsel, petrezselyemmel és paradicsommal töltött szőlőlevél. Ezzel egészen sok görög és keleti étteremben találkozhattatok már jobb, rosszabb (és még rosszabb) minőségben. Nos, itt talán az egyik legfinomabb volt, amit eddig ettem, pedig nem vagyok különösebben nagy rajongója. A szőlőlevél kellemesen citromos, a töltelékben pedig nincs túltolva egyik alapanyag sem. Eddigi tapasztalataim alapján ennek az ételnek a gyenge pontja, hogy valamiért sokszor száraz, ez viszont egy kicsit sem volt az! Bevallom, nem jöttem rá, hogy mi az a plusz íz, amit a töltelékben érzek, de nagyon bejött, így ezt itt mindenképpen érdemes megkóstolni (1600 Ft).
Moutabal Ajami
Grillezett padlizsánpüré tahinivel és gránátalmával. Nekem a mezzék közül messze ez ízlett a legjobban, mert a grillezés miatt volt egy nagyon klassz, füstös mellékíze, a tahini pedig csavart rajta még egyet. Nem gondoltam volna egyébként, hogy a padlizsán és a gránátalma haverok lesznek, de mégis tök jól passzoltak egymáshoz. Engem kicsit az erdélyi vinetére emlékeztetett, ami a náluk hagyományos padlizsánkrém, és szerintem senki a földön azt jobban nem csinálja, de ez felvette vele a versenyt, úgyhogy semmi esetre se hagyjátok ki (1400 Ft)!
Főételek közül Kraydest és a Shish kebabot kóstoltuk (3200/3600 Ft). Előbbi rák, utóbbi bárány, és mind a kettő a grillről érkezik. A fent említett padlizsánpüréhez hasonlóan ezeknek is volt egy füstös mellékíze, ami mindkettőnek nagyon jól állt. A rák egyszerre volt puha és ropogós, a fűszerezése kicsit pikáns, de nem túl intenzív, nagyon ízlett. A bárányról kollégám azt nyilatkozta, hogy nem tud belekötni, tökéletesen puha, kicsit sem rágós, és valóban nem lehetett rajta mást érezni, mint a sót és borsot. A bárány ennek a helynek az egyik specialitása és egyben legnépszerűbb étele, így feltétlenül kóstoljátok meg – már csak azért is, mert egy ilyen kádszerű valamin érkezik, ami annyira jól mutatott az asztalon, hogy már csak ezért megérte. Akik szeretik Instán féltékennyé tenni ismerőseiket, azoknak ez must have!
Beszélgetésünk alatt Osama többször is hangsúlyozza, hogy ez nem egy fine dining étterem, hanem egy libanoni étterem – fine részletekkel. A fókusz elsősorban nem a mennyiségen, hanem a minőségen van. Azt szeretnék, ha idővel minél több család járna hozzájuk. Mivel mind az ételek, mind a kiszolgálás összességében remek, erre minden esélyük megvan!
Byblos, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1–3.
Hozzászólások
