Én egy ősz eleji napon jártam a cukrászdában, és úgy terveztem, hogy a lehető legalaposabban feltérképezem majd, mit is lehet kapni. Úgy voltam, hogy minden nagyobb terméktípusból kóstolok majd valamit, de érkezésemkor nyilvánvalóvá vált, hogy ez egész egyszerűen képtelenség. A Szent Koronában ugyanis annyi minden van, és abból a mindenből is annyiféle, hogy tizedmagammal se lettem volna képes az eredeti misszióra.
Nézni is teher
Maga a cukrászda is óriási. Bal oldalt méretes székely kapun át jutunk a hangulatos kerthelyiségbe. Jobb oldalt a hosszú épület egyik felét végtelen hosszúságú fagyipult tölti meg, ami egy pékáruval, majd süteményekkel megrakott pultban folytatódik. Ez utóbbi pedig a Szent Korona hangulatos, bordó textilekkel és klasszikus bútorokkal díszített nagytermében ér véget. Nem számoltam meg, ez a termékbőség összesen hány desszertet és más finomságot jelent, de fagyiból szerintem legalább ötvenféle volt aznap. Csak kardinálisszeletből vagy épp omlettből három vagy négy különféle verzió volt a pultban. Emellett több mint húszféle torta van az állandó kínálatban, mellette parfék, a mentes desszertek külön pultot töltenek meg, aztán vannak itt még mindenféle bonbonok, péksütik, de még kenyér is…
Ráadásul a cukrászda egy része múzeumként is üzemel: egyes ünnepekhez kapcsolódóan, vagy külön kérésre tart nyitva az épületben a cukrásztörténeti dokumentumokkal, régi cukrászeszközökkel, sütőformákkal megrakott kisterem. Ez kötelező kitérő mindenkinek, akit érdekel a cukrászat és a gasztronómia története. A létesítmény csak előzetes egyeztetés alapján látogatható, így mindenképpen érdemes telefonon érdeklődni róla.
Szem-szájnak ingere
Na de lássuk, mit is kóstoltam a cukrászdában!
Egy kávét kérni még a Szent Koronában sem nagy kunszt, a végtelen fagyitengerből kiválasztani, mit is ennék aznap, viszont már jóval nehezebb. Mintegy tíz percet töltöttem azzal, hogy a fagyipult előtt fel-alá mászkálva tanakodtam magammal, milyen fagyi is reprezentálná leginkább, mennyire értik itt a fagyikészítés csínját-bínját. Egy körtés-parmezános, illetve egy fahéjas-almás finomságra esett a választásom. Nem bántam meg egyiket sem, még ha az almás nekem természetességben, ízben és állagban is jelentősen felülmúlta a körtés verziót.
A süteményespult elé érve viszont már feladtam, hogy valamiféle racionalitás vezessen a választáskor. Majdhogynem találomra kértem egy zserbószeletet és egyet a többféle kardinálisból. Ez utóbbit éppen azért, mert arra is kíváncsi voltam, milyenre sütik azt a fajta süteményt, amit cukrászdából hoz ebéd utánra a család. A zserbó nagyon jóízű, nem gejl, kellemesen diós, bár az én ízlésemnek egy egészen kicsit száraz volt. A kardinális ellenben szaftos, puha, viszont a benne lévő vaníliás krém picit tojásosabb ízű volt a vártnál.
Meglepő módon aztán egy újhullámos, és cukrászberkekben talán nem is igazán nagyra tartott édesség, a gyümölcsös tápiókapuding ízlett itt a legjobban. Na nem a zserbóhoz vagy a kardinálishoz viszonyítva, hanem a hagyományos cukrászdák mentes kínálatához képest. Mentes finomság létére semmit nem hiányoltam belőle, tökéletesen volt elkészítve. Kellemesen édes, könnyed desszert volt, így annak ellenére lecsúszott az egész pohár, hogy mire odajutottam, már végikóstoltam minden mást.
Na és a Szent Korona hangulata
Gondban vagyok, mert nagyon nehéz néhány tétel alapján véleményt alkotni egy cukrászdáról, ahol ennyi mindent lehet kapni. Csekélyke tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy megbízható minőségű és jó árú desszerteket kaptam. De nem feltétlenül ezek alapján ajánlanám elsősorban a cukrászdát.
Biztos vagyok benne, hogy aki szülinapra a gyerekkori dobos ízét, vagy az oroszkrém ismerős zamatát keresi, itt minden egyes nap pontosan ugyanahhoz az ízhez fog hozzájutni. Mégis inkább a hangulat az, ami idevonzza az embert. A cukrászda belső tere nemcsak randevúkhoz ideális, de felolvasóestet is bármikor el tudnék képzelni a klasszikus kávéházi hangulatot idéző díszletek között. A Szent Korona olyan hely, ahol egy szelet sütemény mellett órákig is elücsörögne az ember a sétálóutcán kóborlókat nézegetve. A Szent Korona emellett kiváló helyszín lehet családi összejövetelek számára is. Nemcsak, mert az óriási választékban biztos, hogy a legválogatósabb gyerek vagy speciális diétára szoruló családtag is megtalálja a neki valót. Azért is, mert a kedves személyzet és a nemrégiben még jobban kibővített játszósarok is a vendégek és gyermekeik kényelmét szolgálja.
Ha az én ízlésemnek kicsit túl nagy, sok is ez a cukrászda, biztos vagyok benne, hogy sokakat épp ezzel a grandiozitással vesz le a lábáról. Nekik, és mindenkinek, aki finom fagyira és jó kávéra vágyik, adunk egy tippet: irány a soltvadkerti Szent Korona!
Szent Korona cukrászda: 6230 Soltvadkert, Kossuth Lajos utca 5.
(Nyitókép: Facebook)
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!
Hozzászólások
