Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mit is értünk hozzátáplálás alatt.
Hozzátáplálás: szilárd táplálékok adása, melyeket az anyatej és/vagy tápszer mellett kap a csecsemő. (1)
„A hozzátáplálás egy folyamat, amely akkor kezdődik, amikor az anyatej önmagában már nem elegendő ahhoz, hogy megfeleljen a csecsemő táplálkozási igényeinek, és ezért más élelmiszerekre és folyadékokra is szükség van az anyatej mellett.” (2)
Valójában ez egy izgalmas út kezdete, nem egy kipipálandó, veszélyes feladat. A hozzátáplálás maga a felfedezés, amely alatt a baba megtanul ételt enni (nyelés, finommotorika, harapás, rágás stb.), illetve tapasztalatot szerez a különféle állagokról, ízekről, az ételek/italok tulajdonságairól.
A családi étkezések kiemelt jelentőségűek, mert ilyenkor a baba tanul és megfigyel. A hozzátáplálás alatt nem az a fő cél, hogy mindenképpen egy előírt mennyiségű ételt juttassunk be a baba szervezetébe, hanem hogy segítsük őt a tapasztalatszerzésben, tiszteletben tartva a jelzéseit (jóllakottság, éhség, elutasítás stb.). Az aktuális testi és lelki igényeit kielégíthetjük azzal, hogy a megfelelő ételeket kínáljuk neki, biztonságos állagban, formában és minőségben.
Az általános irányelveket útmutatásként érdemes kezelni, de ettől függetlenül minden gyermek más: nincs univerzális tanács. Nem helyes azt mondani, hogy napra pontosan, minden egyes babának 6 hónapos korban KELL elkezdeni a hozzátáplálását, hiszen rengeteg tényező befolyásolhatja ezt a folyamatot.
A hozzátáplálás elkezdéséhez van egy szuper ajánlás a hazai csecsemőtáplálási irányelvben is, amely megfogalmaz egy alkalmazható periódust:
„A hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. A hozzátáplálást úgy kell 5-6 hónapos korban elkezdeni, hogy a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen a következő hónapokban sem.” (3)
A nemzetközi (ESPGHAN) ajánlás (1) szerint:
A kizárólagos szoptatás az egészséges, időre született csecsemő tápanyagigényének javát nagyjából 6 hónapos korig fedezi, de ez nem minden anyára és csecsemőre igaz. Néhány csecsemőnek szüksége lehet energia- vagy vaspótlásra 6 hónapos kora előtt. A köldökzsinór késleltetett elkötése javít az újszülött vasháztartásán…
Milyen fejlettségi jeleket figyeljünk meg a babán?
Az alábbiakat kell látnunk az időre született, egészséges babákon:
- hason fekve, nyújtott könyökkel kinyomja és tartja magát (azaz jó a nyak- és törzskontrollja);
- a tárgyakat vagy a kezeit közelíti a szájához;
- érdeklődik az étkezés iránt;
- megduplázta a születési súlyát (koraszülötteknél egyéni elbírálás szükséges, a házi gyermekorvos, illetve neonatológus segíthet!)
Milyen fennakadások fordulhatnak elő a hozzátáplálás megkezdésekor?
- a baba kilöki a nyelvével az ételt (ez egyfajta reflex is lehet, ez esetben várjunk a hozzátáplálással még egy kis ideig, majd próbáljuk újra);
- nem szerettük volna elkezdeni a hozzátáplálást a baba 6 hónapos koráig, de a baba valamit felvesz a földről, és jóízűen elfogyasztja (nem kell megijedni, egy egészséges babánál 1-2 héten nem múlik semmi);
- a gyermekorvos/szakorvos/védőnő a hamarabbi kezdést javasolja (Ezt nem jó rutintanácsból tenni, a legtöbb babánál a 6 hónapos körüli időpont az ideális. Természetesen lehetnek egyéni helyzetek, de ez közel sem érint annyi gyermeket, mint amennyinél a gyakorlatban túl korán kezdik a hozzátáplálást.);
- különféle tünetek, erről később lesz szó (pl. székletváltozás);
- a baba fintorog, grimaszol (nem mindig jelent problémát, egyszerűen az egész teste reagál az új ingerekre);
- a baba eltérő fejlődésmenetű, volt korababa, vagy bármilyen igazolt egészségügyi problémája van (hagyatkozzunk a szakorvos és a fejlesztő szakemberek véleményére)
Mi van, ha túl korán vagy későn kezdjük el a hozzátáplálást?(4)
Túl korán (4 hónapos életkor előtt) elkezdve: nem jó ötlet, gyakoribb lehet a félrenyelés, és aktív lehet a nyelvkilökő reflex, hiszen a baba teste ilyenkor általában még nincs felkészülve a szilárd ételekre.
Túl későn (6 hónapos életkor után) elkezdve: fokozódhat az atópiás ekcéma és a táplálékallergiák kialakulásának esélye, a súlygyarapodás elmaradása, vashiány, megkésett orális motoros funkciók, az ételek elutasítása stb.
Kis mennyiségben, egészséges csecsemőknek 1 éves kor előtt bevezetendőek a gyakori táplálékallergének, pont a későbbi problémák elkerülése végett. Ha a gyermek allergiás és/vagy ekcémás, a hozzátápláláskor a gyakori ételallergének (tejfehérje, tojás, búza, hal, szója, földimogyoró) keressünk fel szakorvost.
A 6 hónapos koron túli táplálásnál nem egyik napról a másikra kell érteni azt, hogy az anyatej/tápszer nem biztosít már elegendő tápanyagot a gyermeknek. Ez természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen minden baba más, azonban elmondható, hogy a hozzátáplálásnál a tápanyagok arányára, a kalóriákra is ügyelni kell. Az ételek mennyisége helyett a legfontosabb a gyermek tápláltsági állapotának ellenőrzése a házi gyermekorvossal és a védőnővel egyeztetve (pl. percentilis görbe).
Ha tetszett a cikk, akkor nézzetek szét az SK KIDS rovatunkban, vagy csatlakozzatok a Gyerekmenü Facebook-csoportunkhoz, csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!
Források:
- Fewtrell, M., Bronsky, J., Campoy, C., Domellof, M., Embleton, N., Fidler Mis, N., Molgaard, C. (2017). Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr, 64(1), 119–132.
- WHO: Complementary feeding, April 28, 2010
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról hatályos: 2019.11.06 – , Klinikai egészségügyi szakmai irányelv
- Teresa K Duryea, MD, David M Fleischer, MD et al., Patient education: Starting solid foods during infancy (Beyond the Basics), Literature review current through: Sep 2017.
Hozzászólások
