A befőzés egyik legjobb része, amikor hónapokkal később csak leemelsz a polcról egy üveg paradicsomszószt, baracklekvárt vagy ropogós savanyúságot, amit te tettél el. Ehhez viszont az alapanyag és a jól bevált recept mellett az is kell, hogy kéznél legyen minden, a befőzéshez szükséges eszköz, legyen az elegendő számú befőttesüveg vagy éppen a megfelelő méretű lábos.
Ahogy az Allegro felméréséből is kiderül, a befőzési láz idén sem csillapodott, sőt: az online piactér vásárlói a tavalyinál eddig ötször többet költöttek a befőzés kellékeire. A legtöbben nem meglepő módon a tárolóedényeket, üvegeket és tetőket keresik, de nem sokkal maradnak le utánuk a fazekak, lábosok és edénykészletek sem. Gyakran kerülnek egyszerre a virtuális kosárba a szörpök és lekvárok tárolására szolgáló palackok és befőttesüvegek, és az sem ritka, hogy valaki a befőzési szezonra időzíti a komplett tárolóedény-készlet megújítását.
Mikor milyen befőttesüveg kell?
Ha te is épp választás előtt állsz, először is jó, ha átgondolod, mivel is szeretnéd megtölteni a kamrapolcot. A megfelelő befőttesüveg kiválasztásakor érdemes mérlegelni a méretét, a száj szélességét és azt is, miként záródik. A kisebb üvegek lekvárhoz és chutney-hoz praktikusak, a közepesekbe mehet lecsó vagy paradicsomszósz, a nagy, széles szájú változatok pedig savanyúsághoz és nagyobb gyümölcsökhöz jöhetnek jól.
Lekvárhoz inkább kisebb befőttesüveg való
Szilva-, barack- vagy körtelekvárhoz általában 200-400 ml-es, csavaros befőttesüveg a legpraktikusabb – mondhatni, ez a klasszikus lekváros üveg. Felbontás után hamarabb elfogy, és ha többféle lekvárt főzöl, akkor sem kell hónapokig ugyanazt kanalazni.
Sűrű lekvárnál jól jön a szélesebb száj, egy befőzőtölcsérrel pedig a forró massza nagyobb eséllyel kerül az üvegbe, mint a pultra.

Gyümölcsbefőttnél kell egy kis hely
Őszibarackhoz, szilvához, körtéhez vagy meggyhez már érdemes nagyobb, széles szájú befőttesüveget választani. A gyümölcs mellett a felöntőlének is el kell férnie, egy fél barackot pedig jobb nem egy szűk üvegnyakon keresztül betuszkolni. Arra figyelj, hogy ne préseld tele az üveget: mindig hagyd meg a receptben előírt szabad helyet a tetején.
Lecsóhoz a közepes méret a legpraktikusabb
A nyár végi befőzés egyik nagyágyúja a lecsó. Ehhez egy 500-750 ml körüli csavaros befőttesüveg lehet a jó választás, de elsősorban ahhoz igazítsd a méretet, mennyi fogy el nálatok egy étkezésre.
A befőzésnél kövess bevált receptet: a paradicsom, a paprika és a többi hozzávaló aránya a kész étel savasságát is befolyásolja, ezért a hőkezelést ne érzésre alakítsd.
A csalamádéhoz jöhet a széles szájú befőttesüveg
A káposztát, paprikát, uborkát és hagymát sokkal könnyebb egy 720 ml-es befőttesüvegbe vagy nagyobb, széles szájú változatba pakolni, ráadásul később, a tálaláskor is könnyebb dolgod lesz vele.
Ha egész uborkát vagy almapaprikát szeretnél eltenni, már vásárláskor nézd meg az üveg nyílását is, hogy biztosan ne legyen gond az átmérő méretével. Hiába megfelelő az űrtartalom, ha a zöldséget csak komolyabb harc árán tudnád átpasszírozni rajta. A széles száj ráadásul nemcsak a töltést, hanem később a tisztítást is megkönnyíti.

Savanyúságnál az üveg formája is számít
Lássuk, milyen is az igazán jó savanyúságos befőttesüveg! Csemegeuborkához, almapaprikához vagy ecetes paprikához jól jöhet egy magasabb változat, amelyben kényelmesen elrendezheted a zöldségeket, és a felöntőlé is rendesen körbeveszi őket.
Az ecet és a víz arányát ne változtasd találomra, fermentált savanyúságnál pedig a megfelelő sókoncentráció is fontos, valamint az, hogy a zöldségek a lé alatt maradjanak.

Csavaros vagy csatos legyen?
A csavaros befőttesüveg igazi jolly joker: lekvárhoz, kompóthoz, lecsóhoz, paradicsomszószhoz és savanyúsághoz is használható a megfelelő tartósítási eljárással. A tető mindig legyen ép, jól záródó, rozsdától és sérülésektől mentes.
A csatos üvegnél a gumitömítést ellenőrizd: ha repedt, megkeményedett vagy deformálódott, cseréld ki.
A befőttesüveg sterilizálása sem maradhat el
Az üvegek sterilizálása egyszerűbb, mint amilyennek hangzik. Mosd el alaposan az összeset, majd állítsd őket egy nagy fazékba, engedj rájuk annyi vizet, hogy ellepje őket, és forrald körülbelül 10 percig. Ezután tiszta fogóval emeld ki, és fejjel lefelé, tiszta konyharuhán hagyd megszáradni őket.
A befőttesüveg-tető is legyen makulátlanul tiszta és sértetlen: tedd néhány percre forró vízbe, majd hagyd megszáradni. Innentől ne nyúlj az üveg belsejéhez vagy a tető belső feléhez!
Száraz vagy nedves dunszt? Nem ugyanaz a kettő
Fontos az is, hogy nem minden befőtt tartósítható ugyanazzal a módszerrel: van, amit forrón töltenek az üvegbe és száraz dunsztba tesznek, míg más befőtteknél nedves dunsztra, vagyis vízfürdős hőkezelésre van szükség. Hogy melyik módszer megfelelő, azt az alapanyag és az adott recept határozza meg, ezért ezen a ponton nem érdemes improvizálni.
Száraz dunsztnál a forrón üvegbe töltött ételt lezárva, bebugyolálva hagyjuk lassan kihűlni. A nedves dunszt ezzel szemben vízfürdős hőkezelést jelent. Azt, hogy melyikre van szükség, az adott alapanyag és recept határozza meg. Száraz dunsztot leginkább lekvároknál, dzsemeknél, paradicsomszósznál vagy lecsónál alkalmazunk, amikor a forrón betöltött étel lassú kihűlése a cél. Nedves dunsztot jellemzően gyümölcsbefőtteknél és savanyúságoknál használunk.

Címkézd fel az üvegeket!
A paradicsomszószok és lekvárok pár hónap múlva nagyon hasonlóan tudnak kinézni, ezért címkézz fel mindent! Ha később esetleg felpúposodik a fedél, szivárog az üveg, megszűnik a vákuum, vagy szokatlan elszíneződést, habzást látsz, ne kóstolással ellenőrizd, hogy jó-e még, hanem vegyél tőle érzékeny búcsút.
Ha előre gondolkozol, néhány jól megválasztott befőttesüveggel szinte az egész szezont lefedheted. A 200-400 ml-es üvegek jók lekvárhoz, az 500-750 ml-esek lecsóhoz és paradicsomszószhoz, a 700 ml-1 literes, széles szájú befőttesüvegek pedig csalamádéhoz, uborkához és más savanyúságokhoz praktikusak.
Nyitókép: Allegro/MI által generálva

-nT9CpT.webp)
-2nRSrb.webp)








