Na de hát az még jobb, hiszen olyan jellegű étterem, mint a Tutto Budapest, még egyáltalán nincs itthon. De mi is az az „italoamerican”, azaz olasz-amerikai konyha, ami az olasz bevándorlók és az amerikai kultúra találkozásából született meg a 19. század végétől kezdve? Nem titok, hogy nagyon sok olasz étel, ami ma úgymond világhírű, eredetileg Amerikában alakult ki, az olasz bevándorlók által alapított éttermekben. Utólag kerültek csak vissza Európába, majd hódították meg a világot. Ennek egyik nagyon jellegzetes példája a húsgolyós spagetti vagy a bolognai spagetti, amiről itt olvashatsz részletesebben.
Az olasz-amerikai konyha a 19. század végi, 20. század eleji olasz bevándorlóhullám során alakult ki, amikor több millió olasz (főleg Dél-Olaszországból, például Szicíliából, Nápolyból, Calabriából) érkezett az Egyesült Államokba — legnagyobb számban New Yorkba, Bostonba, Philadelphiába, Chicagóba és San Franciscóba. Itt aztán az eredeti olasz receptek átalakultak, hiszen nem voltak hozzáférhetőek az eredeti olasz alapanyagok, más alapanyagok viszont (például a marhahús), sokkal egyszerűbben és nagyobb mennyiségben rendelkezésre álltak. Így az eredetileg szegény olasz konyha sokkal húsosabb, kiadósabb ételeket produkált itt.
Szarvasgombás arancini és társai
A Pullman hotel földszintjén nyílt Tutto Budapest arra vállalkozott, hogy ezeket az ételeket hozza el fullos formában Budapestre. Az étlap nagyon meggyőző és a belső tér is szuper. Mivel az étterem nem az ötödik kerületben, hanem a Nagymező utcában található, egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a Tutto át tud törni a szállodaétterem kategórián, és valaki az utcáról is simán beesik hozzájuk. Mint említettem, az étlap is meggyőző, így kíváncsian vártuk az ételeket.
Előételnek marhabélszín-carpaccio, szarvasgombás arancini és diós burrata érkezett, utána pedig rárepültünk a Tutto Budapest tésztáira is. A penne tigrisrákkal jó választásnak tűnt, és hogy éhen ne maradjunk, azért egy rántott húst is bevállaltuk. Ennek persze elegáns olasz neve is van, ami egészen pontosan Cotoletta alla Milanese. Az előételek szuperek, főleg az arancinit emelném ki, ami finom ropogós, krémes, bár a szarvasgomba nekem nem a barátom. Az arancini alatt figyelő tejszínes Alfredo-szósz nagyon feldobta a kreációt.
Dió, sajt és dirty fries
A diós burratában sem csalódtunk, bár jó lett volna hozzá a grissini helyett egy kis kenyér vagy focaccia. Hiszen az jobban beszívja az olívaolajat, így ad egy erősebb ízt a lágy sajtnak, aminek önmagában, ugye, sok íze nincsen. Házi focaccia egyébként külön rendelhető, így erre figyeljetek, ha szeretnétek az előételekhez. Ebbe a fogásba a dió csempészett egy kis őszt, a burrata pedig nem kis méret, bátran felezzétek! A marhacarpaccio állagra kifogástalan, ízre azonban kissé semleges – ami egyébként több étellel is problémám volt.
A két főétel közül a cotoletta volt, ami nagyon bejött, ebben aztán az amerikai-olasz konyha is megmutatta magát: szép vastag, ízletes borjúszeletet kaptunk rántva. Nagyon kedvünkre való volt. Köretnek ikonikus dirty fries érkezett mellé, amivel kapcsolatban jövök egy kis magyarázattal. Ennek a szó szerinti fordítása: „piszkos sült krumpli”, ami természetes nem azt jelenti, hogy koszos lenne. Igaz, a színe nem olyan tiszta, mint a hagyományos sült krumplié, mivel az olajban nem csak krumplit sütnek. A dirty fries titka, hogy mindent rápakolnak, ami csak eszükbe jut, baconnel, cheddarral, jalapenóval, hagymával is szokták dúsítani. Különleges köret, mindenképpen kóstoljátok meg – bár a szarvasgombát erről sem sajnálták, ha ti sem szeretitek, akkor előre szóljatok!
Nagy adagok, jó koktélok – ez a Tutto Budapest varázsa
Sajnos a rákos penne nem nyerte el a tetszésemet. Túl nagy gond nem volt vele, de én szeretem, ha a rákos spagettiben a rák és nem a paradicsom dominál, emellett a tészta is kissé túl volt főzve. Ettől függetlenül szép nagy adag ez is, jól lehet lakni vele. Az amerikai konyhában, ugye, az adagok is fontosak, mini kajákkal itt nem fogtok találkozni. Főleg, hogy még csak utána érkezett az XXL tiramisu! Ebben nem volt csavar hála istennek, fullos, hagyományos tiramisu. Bár számomra nem is volt XXL, én sajnos ebből bármennyit bevállalok. 😀
Összességében az adagokra nem lehet panasz, az ízek azonban egyelőre túlságosan semlegesek, van még mit turbózni rajtuk. A koktélok viszont nagyon bejöttek, szóval akár szimpla koktélozásra is ajánlom a helyet! A Jennifer Aniston fantázianevű ital tetszett a legjobban, itt a vodkát egy kis vaníliaszirup és egy lehetnyi csoki dobja fel. De azért meg kell emlékeznem DiCaprióról is – ez egy kissé citrusosabb ízvilág, és kapor is jár hozzá.
A Tutto Budapest csapata a jövőben még jobban szeretné majd Amerikát bevonni az étlapra, hiszen olasz konyha sokfelé van, így inkább az amerikai vonalat szeretnék erősíteni. Pizzát azonban egyelőre nem terveznek.
Cím: 1065 Budapest, Nagymező utca 38.
