Kerülendőételekésitalokbabakorban

Szülőként jó, ha tudjuk, hogy van néhány potenciálisan veszélyes étel, amely káros lehet a baba egészségére.

Az alábbiakban felsorolom azokat az ételeket, amelyeket a baba első életévében a legtöbb gyermektáplálással foglalkozó szakirodalom és társaság a bizonyítékok és/vagy a tapasztalat tükrében kerülni javasol.

Kerülendő formájú ételek:

Érme alakú és kerek falatok: áfonya, szőlő, olajbogyó, ribizli, cseri, virslikarika stb. A baba nyelőcsöve vékony, mint egy szívószál. Ha ide bekerül egy kerek étel, teljesen kitölti a rést, és se ki, se be. Ez valós veszély, nem számít, hogy például a szomszéd gyereke örömmel, simán megeszi a szőlőt egészben – azt tudom mondani, szerencséje van. Hazánkban is sok félrenyeléses baleset van ebből adódóan, éppen ezért a megoldás: hosszában vágjuk félbe a felsorolt ételeket. Ne kerek legyen a forma, és így máris kiküszöböltük a problémát. 

PLUSZ TIPP: minden apró tárgyat távolítsunk el onnan, ahol a baba alszik/eszik/játszik, ne csak az ételeket: a gombelemek, gyöngyök, fülbevalók balesetveszélyesek lehetnek, és újabban nagyon súlyos tüneteket okoznak a mosókapszulák is.

Kerülendő állagú ételek:

Szintén az esetleges félrenyelés miatt kerülendő például a popcorn, az olajos magvak, a nyers répa/alma, a földimogyoró, a mogyoróvaj, a gumicukor, a pillecukor, az aszalt dolgok, a cukorka, a nyalóka, a dió stb. 

Ezek a finomságok: 

• túl kemények a baba ínyének (Ha egy ilyen kemény dolog lejut a légutakba, tüdőgyulladást okozhat, beékelődhet – egy kemény diódarab olyan, mint egy kis „kristály”, megsértheti a szöveteket. A popcorn is gyakori problémaokozó, nagyon élesek ugyanis a magocska szélei, éppen ezért 4-5 éves kor alatt nyugodt szívvel nem – a kórházi dolgozók által – ajánlható); valamint
• túl nyúlósak, összenyomhatóak, és így a légutakban „szétugranak”, problémát okozva. 

Kerülendő élelmiszerek

Só:

nem jó, ha a baba rendszeresen sót fogyaszt, ugyanis nem tesz jót a veséjének. A baba ételeihez közvetlenül ne adjunk sót, vagy olyan sós hozzávalót, mint például a sós mártás/szósz, a leveskocka, a szalonna, a chips, bármilyen készétel, a kréker stb. Persze azzal nincs baj, ha néha-néha eszik a kicsi a családi húslevesből (amelyben van némi só), a sós ízt is megismeri így a gyermek – egyébként könnyen elfogadja. Direktben azonban ne kapjon neki készített, sós ételt. 

Cukor:

az édes íz szeretetével és abszolút elfogadásával születünk. Ami édes, az biztonságos, ez evolúciós hozadékunk. De a fogszuvasodás, az elhízás, az emésztőrendszeri panaszok – hogy csak párat említsünk – nem természetes velejárói az édes íznek. A gyümölcsök éppen elég édesek, ezeket használhatjuk az édes íz beállítására (pl. almaszósz 1:1 cukornak felel meg, banánpüré, aszalt natúr datolyapüré szintén). Édesítőszert, mesterséges édesítőket vagy akár emésztőrendszeri problémákat okozó xillitet ne adjunk a kicsinek, csak ha nyomós okunk van rá (pl. anyagcsere-betegség). Ugyanígy ne adjunk „light” vagy „fogyókúrás” termékeket sem, hiszen ezeket nem babáknak gyártják, és sajnos gondot okozhatnak. Rejtett cukor van még a cukros italokban (sok gyümölcslében is), a kekszekben, a pudingokban, a sűrített tejben stb. Sajnos nem mindig cukorként van feltüntetve, hanem „álnéven” (kókuszvirág cukor, melasz, nádcukor, méz stb). 

Méz:

12 hónapos életkor alatt (botulizmust okozó kórokozó miatt) ne adjunk mézet a babának.

Egyes tejtermékek:

• Tej (tehéntej, kecsketej): 12 hónapos életkor alatt közvetlenül ne adjunk, az alatt ételkészítéshez viszont adható napi 1-2 dl mértékben. Nagyobb mennyiségben, vagy italként fogyasztva viszont sajnos vérszegénységet, valamint bélproblémákat okozhat. 

• Pasztörizálatlan sajtok: a sajt a csecsemők és kisgyermekek egészséges, kiegyensúlyozott étrendjének részét képezheti, kalciumot, fehérjét és vitaminokat biztosít. 6 hós kortól mehetnek is a pasztőrözött verziók (pl. gouda, cheddar, ricotta). A pasztörizált, penészes lágy sajtok (pl. brie, camembert) vagy az érlelt kecskesajt, illetve a rokfort sajnos Listeria kórokozót tartalmazhat, amely súlyos tüneteket okozhat. A címkén tudod ellenőrizni, hogy a termék pasztőrözött tejből készült-e, vagy sem, ha nem, abban az esetben sajnos kerülendő (viszont alapos hőkezeléssel ez a baci elpusztul, sütve mehet ez is). 

Bizonyos italok:

koffeintartalmú italok, ízesített tejitalok, gyümölcslevek, növényi italok, rizsital (5 éves kor alatt annak magas arzéntartalma miatt) szintén kerülendők, bővebben ITT olvashatsz erről. 

További veszélyforrások

Kerülendők a nyers húsok, a halak, a nyers tojás, a nyers kagyló, az osztriga; a szusi, a tatár steak, a füstölt lazac, a házi majonéz, a nyers tojásos sütik (pl. tiramisu) – számos kórokozó lehet ezekben a finomságokban, akár bélféregpete is. 

Kerülendők bizonyos halak a higanytartalmuk miatt, mely befolyásolhatja a baba idegrendszerének fejlődését: ilyen a cápa, a kardhal, a marlin, és nagy mennyiségben a tonhal is kerülendő. A többi halat bátran, a szálkákat eltávolítva, heti 2x ajánlom (az ómega–3-bevitel legjobb módja). 

Láthatjuk, ez nem túl sok dolog, de fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermek aktuális fejlettségét, emésztőrendszerének és anatómiájának sajátosságait. A baba nem kis felnőtt, éppen ezért a problémák megelőzésének érdekében több odafigyelés szükséges a szülők részéről. 

Még több érdekes tartalom:

Darabos ételek a babának – mire figyeljünk?

A sokat vitatott pürés babatáplálás – tényleg szükség van rá?

Plusz egy recept: Fogzós babák nasija