Az önálló evés bevezetése során a babáknak segít, ha puha, kézre fogható falatokat adunk: így megtapasztalhatja a különböző textúrákat, számos szenzoros inger éri, fejlődik a szem-kéz koordinációja. Amikor azonban eljön az ideje, hogy darabos, vagy szilárdabb ételt kínáljanak a babának, a szülőkben számtalan kérdés vetődik fel. Darabos ételek fogyasztásához nélkülözhetetlen a stabil evési pozíció (itt írtunk róla bővebben) felvétele.
Előfordul, hogy a babák csak később, kb. 7-8 hónapos korukban tudnak önállóan ülni. Aki pürével kezdte a hozzátáplálást, kb. ugyanebben az időpontban kezdi el a darabos ételek kínálását. Aki a BLW-módszer szerint halad (az előző cikkünkben kiveséztük a BLW-módszert, olvasd el itt), általában szintén ennyi idős kor körül kezdi, éppen a későbbi ülés miatt. Olyan szituáció is előfordulhat azonban, hogy a BLW-s babák 7-8 hós korra már rengeteget gyakoroltak, és ekkora már nagyon ügyesen eszik a darabos falatkákat.
Az önálló evés (nem egyenlő az egyedüli, felügyelet nélküli evéssel!) minden csecsemő számára fontos, mivel elősegíti a száj és motoros képességek fejlődését, az ügyességet és az önszabályozást.
Optimálisan a baba akkor kezd el darabos finomságokat enni, amikor elég érett rá: képes ügyesen ülni és tartani magát, érdeklődik az evés iránt, kis kezével a szájához közelíti a tárgyakat, jól tartja a fejét és a törzsét stb. Ekkorra már rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek ezeket a mozgásokat lehetővé teszik. A darabos ételek biztosítják számára a megfelelő növekedéshez szükséges tápanyagokat (kiemelten: kalória, cink, vas), tapasztalatot és gyakorlási lehetőséget adnak (ízek, állagok, illatok stb), és a betegségmegelőzésben is szerepet játszanak (pl. allergiaprevenció).
A magyar ajánlás szerint:
„A rágcsálnivalókat akkortól kezdjük adni, amikor a csecsemő már önállóan tud ülni, és kialakul az afinommotoros készség, ami lehetővé teszi, hogy a kis, darabos ételeket a mutató- és hüvelykujja közé fogva aszájához vigye (8 hónapos kor).”(1)
Az európai (ESPGHAN) ajánlás szerint:
„Az ételek textúrája és állaga feleljen meg a csecsemő fejlettségi szintjének, biztosítva a kézzel ehető ételekre [finger foodok] és az önálló evésre való áttérést. Nem szabad túl hosszú ideig pürésített ételt adni, a csecsemőket legkésőbb 8–10 hónapos korukban meg kell ismertetni a darabos ételekkel. 12 hónapos korukra a csecsemőknek túlnyomóan pohárból vagy tanulópohárból, és nem cumisüvegből kellene inniuk.” (2)
Darabos ételek a babának – szabályok:
- A babát az éhség és a jóllakottság jelzéseinek megfelelően tápláljuk. Ez egyértelműnek tűnhet, de nem az. A kicsik intuitív evők, tudják, hogy mikor éhesek vagy jóllakottak.
- Azt javaslom, a megfelelő időben (ügyesen ül a gyermekszékben, talpa stabil a támaszon, az asztallap köldök feletti magasságban helyezkedik el stb.) kezdjük a pürés babák ételeit felváltani darabos ételekkel. Természetesen a babának megfelelő formában, állagban és ízben.
- Forma: kezdetben finger fooddal, azaz női mutatóujj hosszúságú, szélességű és vastagságú falatokkal kínáljuk a babát. Tehát nem egy sajtszeletről van szó, az vékony lenne. Ha az étel túl vékony, a rágófogacskáknak nehéz dolga lesz, míg ha az étel optimális méretű, a rágás szépen lassan fejlődik. Ezután jöhet a kb. 1cm x 1 cm-es falatka. Utóbbit csipeszfogással fogja meg a baba, előbbit marokfogással. A csipeszfogás egyre szebb lesz, ha gyakorol, egyre ügyesebb lesz a gyerkőc. 12 hós kor után, ha még mindig nem tapasztalható ez a fogásfajta, kérjük szakember segítségét.
- Állag: az az étel megfelelő állagú, amelyik szét tudunk nyomni a mutató- és hüvelykujjunkkal. Tehát kezdőknek nem jó választás például a paprikahasáb, mert azt nem lehet összenyomni. Szintén az állaga és a formája miatt nem ajánlottak kb. 3-4 éves korig a kerek dolgok, például a koktélparadicsom, az áfonya, a szőlő, illetve a kemény dolgok (pl. popcorn, nyalóka) és a nyúlós dolgok (pl. pillecukor, gumicukor). A szőlőt, a paradicsomot hosszában vágjuk félbe, így már oké. A kicsik nyelőcsöve pici keresztmetszetű, ha oda beszalad egy gömb formájú étel, akkor az se ki, se be. A kemény ételek szintén emiatt veszélyesek, azaz gyakori vagy visszatérő lázas állapotok ÉS emellett gyakori félrenyeléseknél a tüdőgyulladásra gondoljunk (pici, kemény falatkák lejuthatnak, ott gyulladást okozva akár szépen lassan).
- Íz: családi étel oké, de a sóra, cukorra, csípős ízre, méztartalomra és az ételbiztonságra (pl. nyers hal/hús nem jó) 1 éves kor alatt fokozottan ügyeljünk.
Darabos étel a babának a gyakorlatban
Amikor az anya például padlizsánkrémes szendvicset reggelizik uborkával, a babának is állítsa ugyanezt össze, de a darabos ételek fogyasztásában még kezdő kicsinek másként.
- A kenyér legyen egyenletes vastagságúra vágva, héj nélkül. Picit pirítsunk rá mindkét oldalára, és vágjuk hasábokra, így a baba könnyebben fogja tudni enni. A friss kenyérbél/zsemlebél pirítás nélkül egy kezdő evő szájában gombóccá áll össze, ami nem túl kellemes.
- A padlizsánkrémet szedjük egy mélyebb tálkában mellé, így a baba nyugodtan beletunkolhatja a kenyérhasábokat.
- A kígyóubi héját vágjuk le, vágjuk hasábokra, elkülönítve helyezzük el a tányérján.
Kínálhatunk az étel mellé vizet is, könnyítheti a nyelést, ha a kicsi evés közben tud inni. Javaslom a sima kispoharat vagy a szívószálas kulacsot. Utóbbi a száj körüli izmokat is megdolgoztatja, a nyelvet nem foglalja le, segítve a babát az önálló evés tanulásában.
Fontos, hogy a szülők együtt egyenek a gyermekkel, ahányszor csak tudnak, és közben kommunikáljanak vele. Sose hagyják egyedül enni, felügyelet nélkül. Legyen ő is az asztaltársaság része, mégpedig fontos része, de ne (szó szerint) kiemelt szereplője. Anya, Apa, ti is egyetek nyugodtan! A gyerkőc egy csomó mindent megfigyel, tanul étkezés közben, és véletlenül sem azt, hogy az evés a grammokon múlik. („A spagettiszósz finom, a nagytesó viccesen szívja a tésztát, a kis kezem tiszta piros, isteni illata van, és finom fűszeres. Jólesik mellé a hűvös víz”, vagy: „Ha anya is ezt eszi, az azt jelenti, hogy ez az étel biztonságos.”)
Tudtad? A bizonyítékok arra utalnak, hogy az íny hatékony a legkeményebb ételek kivételével az összes étel elrágásához, még fogak hiányában is (Carruth és Skinner, 2002).
Családi étkezések
Azt javaslom, hogy akkor etessük meg a babát, amikor mi magunk mint család is leülnénk és étkeznénk – természetesen a gyerkőc napirendjét is figyelembe véve (ez változik mindig, pl. az alvásoktól függően). 2-3 óránként kínáljuk a gyerkőcöt ételekkel, napi 5x (reggelire, tízóraira, ebédre, uzsira, vacsira) kb. 11-12 hónapos korra ez stabilan kialakul.
Az önálló evés során hagyjuk, hogy a baba döntse el, hogy eszik-e, mennyit eszik és milyen ütemben (DOR-modell) eszik. Darabos ételek a babának a szájába ne a szülő által kerüljenek. Ez fulladásveszélyt is jelenthet, továbbá kimarad az étel megfogása, megtartása, a harapás gyakorlása.
Ha a családi menü egészséges (ha változatos, része a friss zöldség és gyümölcs, számos fehérjeforrást tartalmaz), akkor az a babának is rendben lesz – természetesen a megfelelő állagban és formában. De ha a szülő csak bekap valamit, nem főz, rendeli az ételt, vagy ő maga válogatós/allergiával küzd/diétát követ, a babának nem lesz optimális a menü. Persze egy-egy pizza rendben van, de ha mindennap azt eszik a család, az már nem annyira. A kisgyermek nem kis felnőtt, eltérő tápanyagigényekkel rendelkezik.
Maszat, maszat mindenütt
Az első pár hónap maszatos lesz, ezt megígérhetem. De most van ennek itt az ideje, nem 5 évesen, vagy nem 15 évesen az első randin. Hagyjuk a gyerkőcöt önállóan, kézzel enni, a többi ételt (zabkása, joghurt, püré, főzelék stb.) pedig megfelelő eszközzel. A maszatosság fontos szenzoros inger, ne törölgessük túl sokat a gyerkőc arcát: ez tanult viselkedéssé is válhat, és kényszeres lehet, nem beszélve arról, hogy a popsitörlő arccal való érintése undort válthat ki (hiszen mikor is érzi még ezt az illatot?). A könnyű, mosható előke a jó előke; olyat válasszunk, amelyik nem túl merev, hagyja a babát felfedezni, és nem elszeparálja az evéstől.
Félrenyelés vagy öklendezés?
Egyszerre kell tudnunk lélegezni, rágni és nyelni – ez pedig összetett dolog. Van a nyelven egy bizonyos terület, amelyhez ha valami (pl. étel, játék, rágóka) hozzáér, a baba öklendezni fog. 9 hós korig ez a reflex erős lehet. Ilyenkor a baba megpróbálja az adott dolgot (rágóka/étel/ elem/idegen test/játék stb.) eltávolítani a szájából. Köhög, esetleg sír. A gyakori öklendezéssel foglalkozni kell, kideríteni az okát, és kezelni. A gyakori öklendezés gyakran okoz étel-visszautasítást.
A félrenyelésnél a félrenyelt dolog bekerül a légutakba. Az idegen testet távolítsuk el a légutakból. Érdemes szem előtt tartani, hogy a baba méretének életkorának megfelelően újraélesztés is szükséges lehet. Meg lehet előzni a bajt, ha evés közben nem hagyjuk magára, ha jó az evési pozíció, ha jó a falat állaga és formája, ha ülve eszik.
Ajánlott darabos ételek babának (a lista nem teljes!)
A harapás tanulására nagyon jók a hosszúkás pufik. A baba beleharap, roppan, rágni sem nagyon kell. A harapás néha nehézségekbe ütközik, ezért egy segédrágóka is jól jöhet. Van, aki beirdalja a hosszúkás, puha falatokat (pl. egy kígyóubihasábot), így a gyerkőc nem tud túl nagy darabot leharapni belőle.
Marokfogással (a darabos ételek kínálásának kezdetétől) fogyasztható ételek
Főtt fusilli/penne tészta; puha husi (az egyik legnehezebb dolog a húst megrágni, éppen ezért darált husis receptekben gondolkozzunk eleinte: őzgerinc formában sült vagdaltszerű husi hasábra vágva, henger formájú babafasírt stb.); házi halrudacska bunda nélkül; főtt tojás; sült brokkolirózsa; hasábra vágott banán; párolt édesburgonya hasáb; puha zöldbab; enyhén pirított toasthasáb; kiviszeletek (kb. negyed kivi, közepe kiszedve, héj nélkül); dinnyehasáb; hasábokra vágott bundás kenyér; babacsinta hasábra vágva (pufi) stb.
Csipeszfogással (8–12 hós kor közötti időszak) fogyasztható ételek
Főtt bab; csemege kukorica; párolt zöldborsó; kockára vágott puha husi (darált húsból recept); tonhalkockák, omlett kockára vágva; sült, kisebb brokkolifalatka; kockára vágott paprika (ha már ügyesen rág), kígyóubi (hámozva), paradicsom (magokat ki lehet szedni); toastkatonák; áfonya; eperdarabkák; málnadarabkák; dinnyekockák; mandarin kisebbre kockákra vágva; vékonyan megkent pirítós toastkenyérke; felkockázott bundás kenyérke; reszelt sajt; puha mozzarellakocka stb.
Eszközzel evős (ne a szülő kezében legyen a kanál) ételek
Mártogatósok, padlizsánkrém, zabkása, joghurt, ricottakrém, körözött, guacamole, humusz stb. Külön kiemelném az apró szemű köreteket (pl. rizs, bulgur, tarhonya, quinoa stb.), amelyet a gyerek nem fog tudni könnyen kézzel enni. Evőkanállal menni fog neki, csak egy pici „ragasztóanyagot” öntsünk ezekre a köretekre: husi szaftja, görög joghurt, humusz, sajtszósz stb. Így egyben a kanálkán fog maradni, könnyebb enni.
Tudtad? Amíg a baba nem tud ügyesen rágni és enni puha állagú darabos ételeket, nem ajánlott az olyan étel kínálása, amely a szájban keményebb darabokra esik szét (pl. keksz).
Összefoglalva, szülőként az ételek állagától függetlenül fel kell készülnünk az elsősegélynyújtásra. Mondom ezt gyakorlatból, a gyerekek meg tudnak minket lepni, a vészhelyzetekben nyugodtnak kell maradnunk. Nem kell túlmisztifikálni a darabos étel kínálását, hanem fel kell rá készülni: egyszerre lesz nagyszerű és nehéz. Utóbbi azért, mert tényleg át kell adnunk a picinek az irányítást, és eleinte úgy fog tűnni, hogy nem eszik eleget. De bízzunk benne: ha a gyerkőc jól ül, kicsit éhes, számára tetsző finomságot kap, annak alakja és textúrája rendben van számára, pont annyit fog belőle enni, amennyi szükséges. Szülőként ezt ne nyomjuk el, segítsük őt: vezessük be a finomságok világába, szorongás nélkül.
Ha tetszett a darabos ételekről szóló cikk, akkor nézzetek szét az SK KIDS rovatunkban, vagy csatlakozzatok a Gyerekmenü Facebook-csoportunkhoz, csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!
Hivatkozások:
1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról hatályos: 2019.11.06 – , Klinikai egészségügyi szakmai irányelv
2. Fewtrell, M., Bronsky, J., Campoy, C., Domellof, M., Embleton, N., Fidler Mis, N., Molgaard, C. (2017). Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr, 64(1), 119–132.