Hirdetés

Halas borvacsorán jártunk a Nemoban

Fűszeres alma-körte ital

Perfekt az esős őszi és a hideg téli estékre!
Hirdetés

Halas borvacsorán jártunk a Nemoban

Kipróbáltam, jóóó lett!
Hirdetés

Nem is olyan régen zajlott le az ötödik borvacsora a Lövőház utca, és a környék kedvenc halas bisztrójában, a Nemoban, ahol ez alkalommal is megmutatták, hogy nem csak a gyorsabb, street food jellegű ételekben tudnak nagyot villantani.

2014-12-01_19_06_07.jpg

Minden fogás előtt Putz Lajos séf mondott pár szót az adott ételről, így vezetve fel a hangulatot. Az ételek mellé természetesen bor is dukált (különben fura lett volna a borvacsora megnevezés), ezt Kovács Antal örökös magyar bajnok sommelier prezentálta. Neki amúgy megvan az a jó szokása, hogy csak a kézműves borokat tartja egyáltalán bornak, így az este folyamán is azok kerültek felszolgálásra, mindig egy kevés ismertető kíséretében.

2014-12-01_19_38_18.jpg

Az első fogás egy tengeri kocsonya volt lazaccal, garnélával és yuzu levegővel, ami még a habnál is könnyedebb volt. A zselés-kocsonyás előtétel állaga nekem annyira nem jött be, de ez teljesen szubjektív, a kocsonya sem a kedvencem, ellenben a betétei nagyon jók voltak. Fokhagymás pirítóssal tálalták, hozzá pedig a bor Légli Géza 2013-as Kislaki Roséja volt.

2014-12-01_20_03_00.jpg

Másodikként sütőtök krémlevest szolgáltak fel mákos parmezán chipsszel, paprikás tejfölhabbal. A leves kellemesen telten sűrű volt, a parmezáncsipsz pedig kvázi jól hozta az umamis vonalat. A bor ehhez Nyolcas Ádám 2011-ben világra jövő Egri Muscat Ottonelje volt.

2014-12-01_20_31_30.jpg

A harmadik ételünk kicsit már a fúziós vonalon mozgott, mivel nem más volt, mint egy “tavaszi tekercs” a’la Nemo. Ennek a belsejében tőkehal és csiperke lapult meg, mellé köretnek pedig pár kocka sárgadinnyét kaptunk, alatta pedig egy szezámos-szójás amazu ponzu mártogató segített a lubrikációban. Ehhez a nedű pedig Ludányi Balázs 2013-as Mátrai Birtokfehére volt.

2014-12-01_21_08_46.jpg

Következőnek jött a sorban a paradicsomos tintahal, fekete tészta ágyon. Ugye azt mondanom sem kell, hogy a tintahal tintájától fekete a tészta, és extraként érkeztek még benne padlizsánkockák is, sajnos kicsit a tintahal rovására, ez utóbbiből el tudtam volna képzelni többet is, de így is nagyon finom harmonikus fogás volt. Amit hozzá kortyoltunk, az pedig Légli Géza 2012-es Kislaki Siller névre hallgatott.

2014-12-01_21_31_28.jpg

Utolsó előttiként jött a vacsora legnagyobb ágyúja, konkrétan a grillezett barramundi, wasabis édesburgonyával. Itt a hal valami elképesztően jó volt, nekem ez jött be a legjobban mint közül. Hozzá a püré kellemes ízhatást adott, csakúgy, mint az avokádós-lilahagymás joghurt is. Bornak Szászi Endre Szigligeti Olaszrizlingje érkezett hozzá, 2013-ból.

2014-12-01_21_56_41.jpg

Mire ide elértünk már masszívan kezdtünk jóllakni, de egy desszertre naná, hogy volt még hely. Ennek okán jött a sáfrányos túrótorta, mandarin zselével, meg egy kis fehércsoki öntettel, mert az mindenhez jó – ez a párosítás is olyan volt, amit bármikor tudnék ezek után kóstolni. A desszerthez a bor egy tokaji furmint volt, mégpedig a Barta pince Egy kis édese, 2012-ből, tökéletes párosítás volt ez is.

2014-12-01_22_01_26.jpg

A borvacsorák amúgy is jók, de ha egy olyan koncepcióra húzzák fel őket, mint jelen esetben (a hal), az még inkább tud egy különlegesebb színezetet adni a dolgoknak. Ezen az estén is így történt, köszönhetően Lajosnak, a konyhának, és Antinak, szóval csak tudom mindenkinek ajánlani, hogy kövessétek figyelemmel a Nemot a jövőben is, és ha lesznek ilyen rendezvények, ne habozzatok részt venni, mert érdemes, és finom!

Elérhetőség: https://www.facebook.com/NemoBuda

Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?

Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások