Hirdetés

“Most értem meg arra, hogy érdekeljen, mit eszem!” - Bajkó Barbival beszélgettünk

Ham and eggs

Klasszik reggeli

Oregánós marhahúspogácsa bazsalikomos quinoával és vörös pesztós babbal

Hidegen is fogyaszthatod másnapra elcsomagolva!
Hirdetés

“Most értem meg arra, hogy érdekeljen, mit eszem!” - Bajkó Barbival beszélgettünk

Hirdetés
Bajkó Barbi két évvel ezelőtt, 29 évesen kapta az élettől Diót, a mellrákját. Hatalmas életigenléssel nézett szembe betegségével, és már akkor, mikor először kézhez kapta diagnózisát, eldöntötte, hogy elindítja „Dióval az élet” Instagram oldalát. Célja az volt, hogy őszintén megmutassa a rák és a kezelések minden mélységét és magasságát, valamint hogy felhívja a figyelmet a prevencióra és a szűrések fontosságára. A betegsége alatt folyamatosan tartotta a kapcsolatot követőivel, és tabuk nélkül beszélt a küzdelmeiről és félelmeiről. Nekünk most arról is mesélt, hogyan étkezett a kemó alatt, milyen most a kapcsolata a főzéssel és az étkezéssel.
Hirdetés

Barbira az Instagram oldala indulásakor “találtam rá”, az azóta eltelt két évben pedig többször beszélgettünk. Nem lehet unatkozni mellette, mindig van miről beszélgetni, vagy egy óriásit nevetni… És valahogy, egy picit mindig több lesz az ember a társaságában. Most a Pozsonyi úti Briósban találkozunk, ahol természetesen gasztro témában csevegtünk. 

Tudom, hogy szeretsz jókat enni. A betegséged, a kezelések vagy a műtéted alatt/után mennyire változott ez meg? Hogyan tekintettél akkor és most az ételre vagy étkezésekre?

A terápiák alatt feljogosultnak éreztem magam arra, hogy amit megkívánok vagy meglátok, megehetem, mert ki tudja, hogy egy-egy kezelés után lesz-e étvágyam. Nyilván ebben a szeretteim és a barátaim sem gátoltak meg, mert ők attól féltek, hogy csontsoványra fogok lefogyni. Nahát ezzel szemben én felfaltam a világot, és ha például csütörtökön mentem kemóra, akkor biztos, hogy hétfőtől szerdáig degeszre ettem magam, pont azért, mert tudtam, hogy nem esik majd jól semmi. Emlékszem, az első kezelés után a húslevest pohárból, szívószállal próbáltam magamba erőszakolni, hogy mégiscsak legyen bennem valami. Igyekeztem arra gondolni, hogy ez csak egy limonádé, de ennek ellenére nem ment le egy falat sem a torkomon. Mégsem viselt meg lelkileg, és szerencsére nincs olyan étel, amit megutáltam volna a terápia alatt.

Tanácsoltak neked valamit az orvosok, például, hogy milyen ételeket vagy alapanyagokat érdemes kerülnöd a kezelések alatt? 

Az elején az orvosaim azt mondták, hogy a cukrot és a fehér lisztet hagyjam el, de nem fogadtam meg. Őszinte leszek, ha az étkezési szokásokkal kapcsolatban kérdeznek tőlem, mindig azt mondom, hogy nem vagyok követendő példa a kemoterápiák alatti étkezésben, merthogy én ugyanúgy ettem, mint a betegség előtt. Sőt! Ez pedig sajnos az alakomon is meglátszott, hozzáteszem, nem csak az étkezés miatt szaladtak fel a kilók, de az biztos, hogy döntő szerepe volt benne.

Ezekkel a plusz kilókkal példaértékűen elkezdtél harcolni. A betegséged előtt is aktívan sportoltál. Mikor érezted, hogy újra el kell kezdened mozogni?

Igen, sajnos a kezelések alatt nem a sport volt az elsődleges. Egy ideig a súlygyarapodásomat is azzal magyaráztam, hogy csak felvizesedtem. Hozzáteszem, volt rajtam hat kiló víz! Aztán 2021 januárjában, a 30. születésnapomon rádöbbentem, hogy ez így nem mehet tovább, el kell kezdenem mozogni, mert azt már nem magyarázhatom meg semmivel, hogy ha felmegyek egy emeletet, “meghalok”. Persze akkor ennek volt ott az ideje… És hogy is lehettem volna fitt, hiszen egy évig szinte meg sem mozdultam?!

bajko barbi
Fotó: Bajkó Barbi

Kezdetben hogy bírtad az edzéseket? Volt valamilyen segítséged?

Amikor újra elkezdtem a sportot, akkor otthon 25 perces edzéseket csináltam. Erre nem mondhattam, hogy nem tudom megcsinálni, mert 25 perce mindenkinek van, de nagyon nehezen bírtam. 

Úgy képzeld el, hogy olyan súlyom volt, amilyen azelőtt még soha. Életemben nem voltam még ennyire, mondjuk ki: KÖVÉR!

Márciustól edzőhöz járok, és az elején mindent újra meg kellett tanulnom: járni, guggolni, futni. Jelenleg heti háromszor edzek, elsősorban crossfittezek. Hatalmas siker számomra, hogy a nyár végén 32,5 kilóval sikerült guggolnom. Ez fantasztikus teljesítmény azután, hogy március elején mozogni is alig tudtam. Szóval a sport iránti szeretet hamar visszajött, viszont egy idő után stagnálni kezdtem, mert az étkezésre nem fordítottam kellő figyelmet.

bajkó barbi
Fotó: Bajkó Barbi

Most viszont remek formában vagy! Milyen a kapcsolatod a főzéssel?

Egészen egyszerűen főzőanalfabéta vagyok, de igyekszem fejlődni! Meg kellett tanulnom főzni, mert soha nem vonzott, sőt felesleges időtöltésnek éreztem.

Úgy gondoltam, ha valaki meg tudja helyettem csinálni, és én azt meg tudom vásárolni, akkor miért töltsem az időmet a konyhában? 

Az elmúlt hónapokban meg kellett találnom azt a lehetőséget, ami megfelel az én szemszögemből annak az elvárásnak, hogy a főzés ne legyen kényszer, de annak az elvárásnak is, hogy jót egyek. Valljuk be, egyszerűbb kifőzni egy tésztát, rádobni egy kis tejfölt és sajtot, mint komplexen gondolkodni, váltani az étrenden, és megtervezni a főzéseket.

Az átállásban egy kedves ismerősöm segített. Általa ismertem meg bizonyos ételeket, és hogy mit mivel lehet helyettesíteni. Elkezdtem rengeteg zöldséget, tengeri herkentyűket és lazacot fogyasztani, valamint odafigyelni az alapanyagok minőségére. 

Nagyon meglepő volt számomra, hogy az addig “15 perc alatt bevásárolok” típusból az lettem, aki 45 percig nézelődik, és elolvassa az apró betűs részt is. 

A váltásnak köszönhetően idővel észrevettem, hogy sokkal energikusabb vagyok, jobban koncentrálok. De nem vagyok álszent, 2-3 hetente a férjemmel tartunk egy olyan csalónapot, amikor egy kis junk-ot is megengedünk magunknak. Nem tudok mindig tudatos lenni, és talán nem is akarok, pont azért, mert megtapasztaltam, hogy csak egyszer élünk, és ha valamit kívánok, néha bizony belefér, hogy megengedjem magamnak.

Milyen tanácsot adna Bajkó Barbi annak, akinek most kell szembenéznie egy komoly betegséggel? 

Szerintem nagyon fontos, hogy tegyük a dolgokat mérlegre. Itt most arra gondolok, hogy ha az orvosok azt mondják, hogy csak sárgarépát ehetünk, és attól egészségesek leszünk, akkor biztos-e az, hogy ez szolgálja a mi testi-lelki egészségünket? Félre ne érts, én teljes mértékben az orvoslás pártján vagyok, de valahol kell egy átmenet, egyensúly. A szabályok mellett azért meg kell, hogy engedjünk magunknak olyan dolgokat, amiktől jobban vagyunk lelkileg. Így én azt gondolom, hogy amellett a bizonyos sárgarépa mellett bele kell hogy férjen az alma és a dinnye is.

Nem vagyok büszke rá, és nem is szoktam emlegetni, de azt hiszem, én az evésben éltem ki az igazságtalanságot. Mondhatom, hogy nekem a kajálás volt a terápiám, a düh kiadása. De most nagyon szomorú lennék, ha emiatt máshogy alakulnak a dolgok. 

bajkó barbi
Bajkó Barbi (Fotó: Zele Tímea)

Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!   

Hirdetés
Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?