Hogy mindjárt az elején lelőjem a poént, a pintxo ugyanúgy tapasnak számít, azzal a különbséggel, hogy ez esetben az ételek, bár ugyanúgy kis adagban érkeznek, pálcikával vannak átszúrva. Tehát minden pintxo tapas, de nem minden tapas pintxo – ami egyébként spanyolul annyit tesz, hogy ‘pálcika’ – innen tehát a név. Amíg az ételekre vártam, volt alkalmam kicsit körülnézni és beszélgetni a tulajdonossal, Szandrával.
Az étlapot gondosan megtervezték, a nyitás előtt a tanácsadó séffel, Kelemen Áronnal Madridba, San Sebastianba és Bilbaóba utaztak inspirálódni. A háromnapos út alatt összesen 30 tapas bárban több mint 100 féle ételt kóstoltak, hogy egészen biztosan a térség legjavát hozzák haza. A menüt 3 fő részre osztották: vega/húsos/tenger gyümölcsei. Hogy még egyszerűbb legyen a választás, ezeken belül külön oszlopokba szedték a tapasokat és a pintxosokat.
A legtöbb alapanyag Spanyolországból érkezik, így az autentikus ízek garantáltak. Szandra egyébként tizenévesen szeretett bele a mediterrán életérzésbe, ami olyannyira megtetszett neki, hogy először Madridban, majd Barcelonában telepedett le. Mikor 2017-ben hazaköltözött, annyira hiányzott neki az ottani légkör, hogy úgy döntött, megteremti itthon.
Na, de nem csigázok senkit tovább, jöjjenek az ételek! (Aki bármelyiket kimondja helyesen háromszor egymás után, képzeletbeli vállveregetésben részesül.)
Verduras a la plancha con queso crema
Vagyis: grillezett padlizsán és cukkini zöldfűszereres krémsajttal. Ahogy az a képen is látszik ez tehát egy pintxo, mely bagetten érkezik, pálcikával átszúrva. Alapjául hagyományosan aszalt paradicsom szolgál, ezen található a krémsajttal töltött grill padlizsán és a cukkini. Ez így önmagában is zseniális lenne, de ezt még megfejelték az örök klasszikussal, vagyis a padronnal. Bevallom, egy kicsit bajban voltam azzal, hogy fogyasszam el kulturáltan, végül úgy döntöttem, lehúzom a paprikát, és elfektetem a bagetten. A számos hozzávaló ellenére abszolút nem éreztem soknak, minden alapanyag jól érvényesült. A grillezett zöldségek füstös íze remekül harmonizált a sajt krémességével, a paradicsomos alap pedig a padronnal (1090 Ft).
Espinacas con Gorgonzola
Ez volt az abszolút kedvencem, és ahogy megtudtam, Szandrának is, így addig módosítgatták a receptet Áronnal, míg végül pontosan olyan nem lett, ahogy kint is megszokta. Úgy tűnik, megérte, mert a visszajelzések alapján a vendégek körében is ez az egyik legnépszerűbb rendelés. Pici lábasban érkezik a tejszínes textúrájú spenót, és ennek a közepén csücsül a gorgonzola. Mivel a spenót meleg, a gorgonzola valósággal elolvad rajta, utána pedig a szánkban teszi ugyanezt. Csillagos ötös. A sajttól egy picit sós, de nem túlságosan, és a spenót sincs agyonfokhagymázva. Abszolút kötelező, ezt semmiképp ne hagyjátok ki (890 Ft)!
Queso de Cabra con Jamon Serrano
A vendégek másik nagy kedvence, szintén a pintxos vonalból. Grillezett kecskesajton pihen a hagymalekvár, erre vitorlaszerűen van felhúzva a sonka, és csak arra vár, hogy a számba hajózzon. A kecskesajt és a lilahagyma-lekvár ősidők óta jó pajtásai egymásnak, most sem okoztak csalódást, viszont én nem is éreztem annyira extrának. Ezt is bátran ajánlom, de szerintem ennél bőven akadnak izgalmasabb fogások, amiket máshol esetleg nem kóstolhatunk – vagy legalábbis nem ilyen minőségben (990 Ft).
Tartare de Salmon
Nos, ez például pont ilyen. A lazactatár sok budapesti étteremben megszokott előétel, de ilyen finomat már régen ettem. Az egy dolog, hogy önmagában is perfekt, de erre rátesznek egy frissen sült garnélát, amire még ráküldenek egy pepperónit. Ezen tehát csavartak egy nagyot és baromi jól tették, mert eszméletlenül finom. Eszembe nem jutott volna, hogy a savanyított paprika majd jó ötlet lesz a krémes lazachoz, de tudja meg a világ, hogy tévedtem! Nem ragozom tovább, kóstoljátok meg (1190 Ft).
Pulpo a la Gallega
Én imádom a tenger gyümölcseit, így nem is volt kérdés, hogy rávetem magam a főtt polipra, amit füstölt paprikás burgonyával átszúrva tálalnak. A polipot először babérlevéllel főzik meg, majd ezután dobják rá a grillre. Ennek köszönhetően elég komplex íze van, mégsincs túltolva. Szintén ajánlom, mert a hazai tapasbárokban korábban nem igazán találkoztam jól elkészített polippal, így itt ez igazi kuriózum. Arra viszont érdemes figyelni, hogy ne várjunk sokat az elfogyasztásával, mert az idő múlása nem tesz jót állagának (2290 Ft).
Gilda
Ennek a pintxónak a tálalása tetszett meg nagyon. Felespohárban tették elém, ezért úgy voltam vele, hogy innen már csak vidámság jöhet, és igazam volt! Feta sajttal töltött pepperoni olivabogyóval és szardellával. Nem teketóriáztam, a felespoharakra adott ösztönös reakcióként úgy, ahogy van, benyeltem az egészet. Ez mondjuk hiba volt részemről, mert így a feta sajt és a szardella nagyon sós volt egyszerre, a párját viszont ebből okulva rátettem egy szelet kenyérre, és ebben a formában már hibátlanul működött (790 Ft).
Gambas al Ajillo
Szerintem egy tapasbár esetében a gambas kicsit olyan, mint egy pizzériánál a margherita. Ez az alfája és omegája egy spanyol helynek. Szerencsére nem kellett csalódnom, olyannyira, hogy a spenót és a lazactatár után nálam ez szerepel a 3. helyen. Sem a garnélákkal, sem a fűszerekkel nem fukarkodtak, de én pont így szeretem. Arra viszont mindenkit figyelmeztetek, hogy pontosan annyira csípős, mint amilyennek látszik. Nekem majdnem semmi nem tud túlságosan csípni, így számomra tökéletes volt benne a chili -fokhagyma-arány, viszont aki kevésbé bírja, és/vagy éppen első randin van a kiszemeltjével, annak nem biztos, hogy ez a legjobb választás (1990 Ft). 😀
Az ételek mellett röviden pár szó az itallapról. Ahhoz képest, hogy az étlap nem végtelen – ami számomra inkább pozitív, mint negatív -, a borválaszték meglehetősen széles, úgyhogy ne legyetek restek, és merüljetek el a spanyol pincészetek erdejében, mert isteni tételeik vannak! Ami nekem végtelenül betalált, az egy 2018-as, gyümölcsös, könnyű fehér volt – Azoé Verdejo a Hermanos de Villar pincészettől (1190 Ft). Ezenkívül a városban sehol máshol nem kóstolhatjátok meg a spanyolok fröccsét, a Tinto de Veranót, ami vörösbor és citromos üdítő. Igen, vörösbor citromos üdítővel. Magam sem hittem volna, de ízlett! Hasonlítani nem tudnám semmihez, de szuper frissítő, és van egy olyan sejtésem, hogy egy elég alattomos, mert állatira itatja magát, úgyhogy óvatosan (1690 Ft)!
Lévén ez egy tapasbár, én azt javaslom, hogy gyertek el ide minél többen, hogy a lehető legtöbb dolgot tudjátok megkóstolni, mert megéri. A spenótos gorgonzolát pedig ki ne hagyjátok!
Cím: Pintxo, 1053 Budapest, Henszlmann Imre u. 1
Hozzászólások
