Mindenki ismeri Watsont, Sherlock Holmes örök társát, aki nélkül lehet, hogy meglenne a nagy detektív, de megmutatja nekünk, hogy a ráción felül is van élet. Nos, van itt egy névrokona, aki még főzni is tud, annak ellenére, hogy egy gép. Micsoda?!
A következő pár bekezdésben lehet egy kicsivel több lesz a technikai argó, mint amit megszoktatok, mondjuk egész életetekben, de ez kelleni fog a következők megértéséhez. Szóval van egy olyan dolog, hogy szingularitás, ami egyszerűen annyit tesz, hogy előbb-utóbb majd megjelenik egy elképesztő mesterséges intelligencia, ami miatt úgy megváltozik minden, hogy az összes korábbi extrapoláció használhatatlanná válik, a föld kifordul a sarkaiból, a nyúl pedig lenyeli a saját fejét. Vagy valami ilyesmi. Nos, ne rémüljetek meg, az IBM-nél nem pont ilyesmi készül, de az biztos, hogy Watson, a cég mesterséges intelligenciája is egészen elképesztő képességekkel rendelkezik: orvosi kutatásokban segít, üzleti tanácsokat ad és a konyhában is megállja a helyét. Az igazság az, hogy ha főzésről van szó, még az embernél is kreatívabb.
Manapság tudjuk, hogy minden a felhőalapú tárolás felé tart, valamint a big data néven futó “adatelemzés” is nemhogy a fénykorát éli, de még nagyon csak a felszínét kapargatjuk a témának (minden pillanatban elképesztően sok adat termelődik az interneten, ami csak úgy ott van. A big datát elemzők helyezik ezeket az adatokat kontextusba, dolgozzák fel, és adnak ezekből használható outputot). Oké, ígérem, hogy mindjárt rátérünk a lényegre, azaz a kajára.
Szóval Watson (akinek az IBM az édesanyukája, nevét pedig a cég alapítójáról kapta), egészen jól szimulálja az emberi agy működését, és bizonyos képességekben alaposan ránk is ver. Elképesztően sok információt képes benyelni, ezeket elemezni, kérdésekre válaszolni, konklúziókat levonni, meg minden ilyen dolog, ami részben nagyon menő, részben meg kicsit félelmetes, még akkor is, ha minden válasza mellé ad egy magabiztossági százalékot is, miszerint mennyire tuti ő most abban, amit mondott. Mondjuk néhány étteremnek sem ártana egy ilyen, mint például: Uram, a most felszolgált kijevi csirkében a séfünk 87%-osan biztos, de az 100%, hogy a créme bruleet elrontotta.
Na, de miért is fontos ez nekünk? Azért, mert Watson egy jó mindentudóhoz hasonlóan a főzésre is nagy figyelmet fordít, és képes saját receptek összeállítására is. Ezt úgy hívják, hogy kognitív főzés. Itt Watson visszabont mindent egyesek és nullák szintjére, és molekuláris alapokra fektetve vizsgálja, hogy minek-mivel-miért van jó íze. Amíg egy séfnek ehhez azért kellene egy kis idő, ő ezt villámgyorsan tudja végigfuttatni, összepárosítani, és javasolni a new yorki Institue of Culinary Education (A Kulináris Oktatás Intézménye) szakembereinek, hogy mi lenne finom, és mégis meglepő. Ez kábé ugyanolyan, mintha Heston Blumenthal kapna egy kis agyi tuningot a Brit Roppanáskutatói Intézetben. Ilyen alapon pedig Watson a sous chef a konyhában, igaz, ízlelőbimbók nélkül ugyan, de az idegi és kémiai tudomány felhasználásával képes ugyanúgy érezni az ízeket.
Ennek örömére indítottak egy food truckot is, IBM Watson Food Truck néven, ahol az ilyen módon megkreált ételeket lehet megkóstolni. Sajnos ez egyelőre csak az USA-ban érhető el, de ha olyan szerencsések vagyunk, hogy arrafelé lakunk, akkor ilyen jóságokat kóstolhatunk meg, mint a perui poutine, a belga baconpuding, az osztrák csokis burrito, vagy a vietnami almás kebab, netán a svájci-thai spárgás quiche. Elég érdekesnek hallatszhatnak, de pont ez a lényege, hogy ennek ellenére nagyon jó kis kaják – legalábbis azok szerint, akik már kóstolták.
Watson egyébként nem akármilyen recepteket talált ki. Mi eléggé rá vagyunk kattanva a főzésre, de nekünk is tudott pár olyan ötletet mutatni, ami magunktól nem biztos, hogy eszünkbe jutott volna. Csak pár elképesztő ötlet a teljesség igénye nélkül… Vietnámi almás kebab? Bacon puding, csokis burrito, vagy karibi ízvilágú fish&chips?
Az IBM oldalán meg tudjátok nézni a recepteket. Próbáljátok ki ti is a kognitív főzést, és küldjétek be nekünk a képeket!
Figyeljétek a következő postokat, mert két kedvencünket mi is lefőzzük egy-egy videóban… Dóra kipróbálta a svájci, thai, spárgás quiche-t, és nagyon finom lett. Hamarosan érkezik!
Furának tűnhet, hogy egy klasszikus emberi munkát egy gép vesz át, de ha megnézzük, valójában ez csak egy olyan fúzió, ami mindkét félből ki tudja hozni a maximumot. Sokkal kézenfekvőbb ez így, mintha egy gép kapna kezeket, hogy azzal kavarja nagyi bablevesét, és a séf meg a következő 80 évet azzal tölti, hogy minden szakirodalmat a világon elolvas, rendszerez, és átlát. Abban is biztos vagyok, hogy ez még csak a kezdete ennek az egész kognitív, felhőalapű analitikus megközelítésnek, és fogunk itt még sok meglepetést látni, hiszen tudjuk: nincsen végzet, csak ha magad is bevégzed.