Azt hiszem, nem tévedek, ha arra tippelek, hogy nem sokan találkoztak még Justus von Liebig nevével. Persze teljesen érthető, ha valaki nem egy német vegyész életrajzában mélyed el szabadidejében, én most mégis ezt tettem. Egészen véletlenül találkoztam nemrégiben a nevével egy kiállítás kapcsán. Elmentem a megnyitóra, és „ismeretterjesztés öt percben” címszóval, gondoltam, veletek is megosztom.
De mik azok a Liebig kártyák?
Az említett kiállításon egészen pontosan az úgynevezett Liebig kártyákat láthatjátok, amiknek a létezéséről én eddig nem is tudtam. Éppen ezért egy új világ tárult elém a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a kiállításmegnyitóval egybekötött előadások alkalmával. Aminek keretében mindent megtudtam az említett vegyészről és a nevéhez kötődő kártyákról.
De ki is volt Liebig, és miért szenteltek neki egy teljes kiállítást? Justus von Liebig laboratóriuma a német kémiaoktatás mintájaként szolgált, és nagy szerepe volt a kémia óriási fejlődésében. Na de mi itt egy gasztrooldalon nem ezért emlékezünk rá, hanem azért, mert egy kutatás melléktermékeként 1847-ben Liebig állított elő először valódi húsból húskivonatot, ami tulajdonképpen a mai húsleveskockák őse volt.
Gyorsan slágertermék lett a húspótló
A barna, rágós húspaszta nem volt éppen a leggusztusosabb dolog, Liebig mégis nagyot lendített vele a kor étkezésén, hiszen húskivonata sokkal szélesebb rétegek számára tette elérhetővé a húsfogyasztást – még ha csak kivonat formájában is. Ezzel hozzájárult a kiegyensúlyozottabb táplálkozáshoz a szegényebb régiókban is. A Liebig-féle húspaszta igen hamar az egyik legnépszerűbb termék lett, és bár kevesen tudnak róla, ma is létezik és beszerezhető! Ez tehát az egyik legrégebbi olyan gasztrotermék, ami folyamatosan forgalomban van és több mint 150 éve megszakítás nélkül gyártják. Egy kiló húspasztához 30 kiló marhahúst használnak fel, így fehérjetartalma valóban magas.
Bár Liebig ezen találmánya miatt lett a legismertebb, neki ez csak egy találmány volt a sok közül. Egyik barátja, Georg Christian Giebert 1862-ben megszerezte Liebig engedélyét arra, hogy Uruguayban és Argentínában gyártson Liebig húskivonatot. Abban az időben Dél-Amerikában nagy volt a marhahúsfelesleg, mivel az állatokat főleg a bőrük, a szarvuk és a csontjaik miatt tartották. Sokszor csak a bőrük miatt ölték meg a teheneket, így még jól is jött a találmány, és hogy végre a húst is elkezdték felhasználni. Hamarosan szerte Európában megjelenhetett a Liebig húskivonat, ami valódi slágertermék lett. Liebig azonban itt nem állt meg, hiszen feltalálta a britek híres Marmite pasztáját is, amit pedig élesztőkivonatból készített.
Megjelentek a Liebig kártyák
A Liebig húskivonatot gyártó cég hamarosan elkezdett a termékhez művészi igényességgel kidolgozott kártyákat is kiadni, ami igen hamar a gyűjtők kedvence lett. A gyűjthető kártyák célja eredetileg a Liebig húskivonat népszerűsítése volt, és a formátum hatalmas újdonságnak számított a 19. században. Ezek voltak tulajdonképpen az első reklámfelületek, a későbbi számolócédulák ősei. Bár a színes művészi kártyák a Liebig céget népszerűsítették, elsősorban mégis oktatási célokat szolgáltak, amitől a kártyák külön értéket képviselnek.
A Liebig kártyák olyanok, mint egy illusztrált enciklopédia: felölelik az irodalom, a biológia, a földrajz, az antikvitás, a kémia, a csillagászat és a képzőművészet tulajdonképpen teljes területét. Úgy működtek a 19. század második felében, mint ma a Wikipédia: ebből tájékozódtak, tanultak az emberek.
A kártyákból összesen 1871 széria jelent meg, mindegyik témában minimum hat kártyával, a teljes kollekció 11500 darabot számlál. Mindez száz év alatt, hiszen a kártyákat 1871-től egészen 1975-ig folyamatosan adták ki. Azóta sajnos nem jelentek meg kártyák, de mondanunk sem kell, hogy a gyűjtők szemében hatalmas értéket képviselnek, és a múzeumok is nagyon boldogok, ha hozzájutnak egy-egy ilyen kártyához.
A BGE-n most megnyílt kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményéből lett összeállítva. A múzeum egyébként különösen büszke arra, hogy nekik magyar nyelvű Liebig kártyájuk is van, ami nagyon ritka. Erre is láthatunk példát a kiállításon, amit december 7-ig lehet megtekinteni az egyetemen, az Alkotmány utcában.
Ha tetszett a Liebig kártya kiállításról szóló cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!