Mivel nyilván mindenkinek az lesz az első kérdése, hogy miért hívják ezt a helyet a Helynek, így meg is spórolom nektek ezt a kérdést, és gyorsan megválaszolom. A tulajdonosi körnek egyébként eredetileg nincs köze a vendéglátáshoz, egy baráti társasággal gyakran jártak Afrikába, ahol egy The Place nevű étterem volt a kedvencük, és a tulajdonosokkal is jóban lettek. Ez az étterem azonban egyszer leégett, és ekkor a csapat elhatározta, hogy megemlékezésképpen itthon nyitnak egy éttermet, aminek ugyanez lesz a neve.
Büfének indult, a város egyik legnagyobb étterme lett
Így született meg a Római-parton a The Place, ami eredetileg egy kis büfének és sörözőnek indult, mára azonban egy hatalmas, 500 fős intézmény lett belőle. Az egykori büfés ételeknek már nyoma sincs. Főleg magyaros és bisztrófogásokat találunk az étlapon, melyen a szezonalitás kevésbé érvényesül, a kiadós adagok azonban annál inkább. Az egykori Kerék bár és Ponton söröző 2013-ban nyitott meg, majd a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően mára egy egész éves, hatalmas kerttel rendelkező étterem lett belőle. Mint Juhász Tamás üzletvezető elmondta, rengeteg a törzsvendégük, sokan inkább csak a nyugalmasabb téli időszakban látogatnak ki hozzájuk, nyáron ugyanis hétvégente teljesen megtelik a hely.
Az étlap nem éppen rövid, de nem is zavaróan hosszú. Viszonylag ötletes a levesválaszték, sok a húsos, a halas és a tésztaétel is. Igyekeztünk mindenből válogatni. Levesből én a hideg mangóleves felé húztam, Zsolti viszont a hőség ellenére egy meleg levesre szavazott. Megértem, a kókusztejes lazacleves számomra is érdekesen hangzott. Mindkét levesről csak felsőfokon tudok beszélni. A mangóleves nyilván nem egy bonyolult műfaj, de tényleg nagyon jólesett a melegben, ráadásul a közepére is sok hűtött mangó volt halmozva.
A lazaclevest jól összehozni nyilván már nagyobb kihívás, de sikerült, a kókusztejjel és a lime-mal nagyon harmonikus lett az íze. Pedig a lazacnak azért eléggé tolakodó az aromája, de itt nem volt gond, annak ellenére, hogy kifejezetten sok lazac volt a levesben.
Jöjjenek a húsok!
Ezután rögtön átnyergeltünk a húsos főételekre, amelyekben nyilván már nagyobb a hibázási lehetőség, de megmondom őszintén, ezek a fogások is jól vizsgáztak. Zsolti egy sertéspofát kóstolt, amihez parázsburgonya volt a köret, én pedig a kacsamellre repültem rá, mivel imádom a kacsát. Az én kacsám sokkal jobban ki volt cifrázva, mint Zsolti étele. Kaptam hozzá mandulás burgonyafánkot, egresmártást, de narancsot és paradicsomot is. Ez már így együtt egy kissé sok volt, és bár az egres vitt bele némi szezonalitást, mégse mondanám egy nyári fogásnak. Talán egy könnyebb, zöldségesebb köret a melegben jobb lett volna. A hús kissé túl volt sütve, de összességében ezzel is elégedett voltam, kiadós volt és finom is. Habár Zsolti sertéspofája jobban bejött.
Ezután jött a vajhal, amiről egyébként nem voltunk Zsoltival egy véleményen, szerintem egyáltalán nem volt erős halíze, és remekül volt elkészítve, nekem nagyon bejött. Hogy hogy kerül mellé júliusban a kelbimbó, azt kevésbé értettem. Itt is azt hangsúlyoznám, amit a kacsánál, hogy egy sokkal könnyebb, nyáriasabb köret jöhetne mellé, de összességében, azt hiszem, a szezonalitással a Helyben kevésbé foglalkoznak.
Kiadós és finom ételek, ezt tudja a Hely
Ezután ugrottunk is a friss tésztás ételekre, melyek közül Zsolti egy gnocchit választott. Vele ellentétben nekem a kecskesajttal nincs bajom, pont a karakteresebb ízét szeretem benne. Azt tudni kell, hogy a kecskesajt íze annál erősebb, minél tovább érik, így a gnocchit díszítő lágy kecskesajtnak még valóban nincs túl erős íze. Azért mondom amúgy, hogy díszítő, mert az étel szempontjából nem volt sok jelentősége. A lila burgonyából készült gnocchi egy friss zöldborsópürébe került. Először azt gondoltam, a gnocchi ízéhez nem tesz majd hozzá a lila krumpli, de tévedtem. Kissé talán sok volt a szósz, de ez az étel is bejött.
Így a cikk végére már láthatjátok, hogy kifejezetten finom, kiadós, jó ételeket kaptunk a Helyen, sokkal jobbakat, mint amire eredetileg számítottam. És az árak is teljesen rendben vannak, manapság legalábbis az ötezer forintos főétel már nem számít soknak, főleg, ha kiadós.
Jó hely a Hely
Számomra meglepően jó volt a konyha és a hangulat is. Ami negatívum volt, az a lassúság, pedig rajtunk kívül nem sokan voltak szerda délben, mégis lassan készültek az ételek. El sem tudom képzelni, mi történik, ha itt hétvégén tényleg több száz fő eszik. Én alapvetően a kisebb, kuckósabb, karakteresebb éttermeket szeretem, de például egy nyári családi ebédre, azt hiszem, a legtökéletesebb választás lehet a Hely.
A Hely
Cím: 1039 Budapest, Kossuth Lajos üdülőpart 31.
Ha a tetszett a Hely étterem cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Hozzászólások
