A Localino étterem nem új, a covid után nyílt, és az ok, amiért nem lett a törzshelyem, az leginkább az, hogy egy plázában található. Még ha ez a budai MOM Park is, mégiscsak pláza, és emiatt kétségkívül kevésbé hangulatos és kuckós, persze erről nem tehetnek, hiszen ez egy adottság. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy van, aki kifejezetten a pláza tágas tereit kedveli, de én a kissé személyesebb helyekre bukok. A környék azonban nincs ellátva jó éttermekkel (pedig milyen jó lenne!), és nyitás után annyira megörültem a szép pizzakemencének, hogy rögtön kipróbáltuk. És meg is állapítottam, hogy ide még egészen biztosan visszatérünk, végül ez most sikerült.
A pizza kovásszal készül
A pizza már első alkalommal is meggyőzött, pedig nagyon szigorú szabályok szerint értékelek. Nem szeretem a vékony pizzát, nem szeretem a konzervízű paradicsomszószt, nem szeretem a rossz sajtot és a rossz minőségű sonkát. Kedvencem a vastag szélű nápolyi pizza, de el tudok ettől tekinteni, ha a tészta és a feltét máskülönben jó. Márpedig a Localinóban nagyon jó. Most egyébként váltottam pár szót a pizzasütő mesterrel, Giuseppével is, aki elmondta, hogy nem nápolyi pizzát süt, már csak azért sem, mert ő a kovászban hisz. Mivel viszonylag kevés helyen lehet kovászos pizzát kapni, már csak ezért is nagyon ajánlom, hogy próbáljátok ki a helyet. Azt viszont rögtön hangsúlyoznám, hogy a Localino korántsem egy pizzéria, hanem egy vérbeli olasz étterem, nagyon széles étlappal.
Na de menjünk szépen sorban. Egy gyors, kellemes vacsorára ültünk be a helyre egy hétköznap este. Rajtunk kívül nem sokan voltak, a nyár velejárója, hogy kezd kiürülni Budapest, és gondolom, augusztus közeledtével ez még inkább így lesz. Mivel nagyon meleg volt, és mégiscsak olasz étteremben vagyunk, kedvenc italommal, az Aperol spritz-cel indítottam, de nem kell félni, sokféle olasz bor és prosecco kapható.
Királyrák és marhatatár
Aztán kértünk egy hideg előételt, ez volt a marhatatár, de nem tudtam ellenállni a pikáns rákocskáknak sem, így az is az asztalon landolt. Mindkettő kifogástalan volt. A királyrák paradicsomos raguban érkezett, és bár tudtam, hogy nem fogok pizza nélkül távozni a helyről, nem bántam, hogy ehhez a fogáshoz is pizzakenyér érkezett. Csodás összeállítás, a rákhoz képest talán kissé túl sok és híg volt a szósz, de csodásan kitunkoltam az összeset a pizzakenyérrel.
A marhatatár igazán üdítő volt, rengeteg salátával és parmezánnal. Eredetileg szarvasgombaolaj is jár hozzá, de én barbár módon annyira nem szeretem a szarvasgombát, hogy ezt nem kértem rá. A két étel az Aperollal csodás indítás volt.
Szuper étlap, nehéz választás
A Localino, mint említettem, nem az az olasz étterem, ahová csak a pizza vagy tészta miatt érdemes menni, egészen komoly főételeik vannak, mint a marhapofa, a kardhalsteak vagy a pármai sonkában sült borjúszelet. Mivel nagyon durván húsos kaját nem akartunk enni, így a hely egyik slágerét kértük, ez pedig a csirkemell, ami spenótos, pecorinós gnocchival érkezik. Nem éppen a legfantáziadúsabb étel, viszont kétségkívül finom és nyárias.
Az étlap egyébként több mint tökéletes, ami abból is látszott, hogy gyakorlatilag nem volt olyan étel, amit ne próbáltam volna ki: az említett ételek mellett gyakorlatilag bármelyik tésztát vagy rizottót kikértem volna. Szinte mindenhez olasz alapanyagot használnak, de keresik a helyi beszállítókat is, a burratát például kifejezetten nekik készíti kézzel egy Magyarországon élő olasz sajtkészítő. Mivel nagyon büszkék rá, természetesen rögtön meg is kóstoltam, tényleg zseniális volt, amilyennek a nagykönyvben megvan írva. Kívül szilárd, belül azonban selymesen krémes, folyós, mint a tejszín.
Jöhet a pizza!
Mivel a pizza miatt érkeztem, nem is távozhattam pizza nélkül. Egy Capricciosát kértem, viszont olaszimádatom ellenére sem tudtam még megbarátkozni az articsókával, pedig folyamatosan újabb és újabb esélyeket adok neki, ezért nem volt ez másként most sem. Azt tervezem, hogy egyszer majd megszeretem, és érzem, hogy haladok is ezen az úton. Ezúttal ugyanis kifejezetten bejött az articsóka savanykás íze a pizzán.
Ha kevésbé klasszikus ízre vágytok és elég bevállalósak vagytok, akkor viszont a Gourmet pizzát ajánlom, aminek az alapja nem paradicsom, hanem pisztáciakrém, és erre kerül még a mortadella. Meglehetősen megosztó, pedig hatalmas ötlet, próbáljátok ki! Bár a pisztáciát többnyire süteményekhez kötjük, maga a pisztácia nem édes, így egyáltalán nem furcsa a pizzán sem.
A desszert is jöhet?
Végezetül, bár nem gondoltam volna, belém fért még egy profiterol, és nem bántam meg. Két gombócot adnak egy adagban: egy csokisat és egy pisztáciásat. A töltött, égetett fánkocskák nagyon krémesek és nem túl édesek, ezért is nyerték el a tetszésemet.
Összességében igen kellemes élmény volt a Localino étterem, nagyon ajánlom. Nem volt egyetlen étel sem, amiben akár egy pici hibát találtam volna, pedig azért, ha nagyon akarok, mindig találok valamit. Nyilván az olasz egy viszonylag egyszerű, érthető konyha, így mondanánk, hogy kevesebb a hibázási lehetőség, de éppen ezért olyan fontos a jó alapanyag, ami itt maximálisan megvan. Nem mondom, hogy ez a legolcsóbb hely a városban, a pizzák és tészták 5000 forint körül vannak, a főételek pedig bőven fölötte. Az alap pizzák 3500 és 4000 között mozognak.
A kiszolgálás extra kedves, és nemcsak kedves, hanem nagyon felkészült is, amit külön értékelek. Szerintem az már fél siker, ha az üzletvezető és a felszolgálók képben vannak az ételeket illetően. Itt pedig, úgy tűnik, hogy minden szívvel-lélekkel működik. A helyszín, mármint a pláza, továbbra sem nőtt a szívemhez, de ez nyilván adottság, és abból pedig kihozták a legjobbat.
Localino
Cím: 1123 Budapest, Alkotás utca 53., MOM Park
Ha a tetszett a Localino cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!