Hirdetés

Az ország legszuperebb iskolai menzáján jártunk

Hirdetés

Az ország legszuperebb iskolai menzáján jártunk

Nehezen hihető, hogy egy iskolai menza is lehet jó, ahova óra után rohannak ebédelni a gyerekek, és szívesen maradnak reggelizni a szülők is, sőt, innen hordják haza a vacsorát. Pedig az AKG Általános Iskola MEZNA névre hallgató étterme pont ilyen. Valószínűleg túlzás nélkül mondhatjuk rá, hogy az ország legjobb menzája.
Hirdetés

Az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) általános iskolai képzése idén szeptemberben indult, és ha már új iskola született (az iskola tandíjas rendszerben működik,) az alapítók úgy gondolták, nemcsak az oktatási rendszert, hanem a menza intézményét is megreformálják. Kiírtak tehát az étkeztetésre egy pályázatot, amit Bajor Zsófi, Kautezky Dávid és Zeibig Márton nyertek meg. Zsófi sokáig televíziós szerkesztőként dolgozott, de már egy ideje jobban érdekli a gasztronómia, Marcival sokáig lakáséttermet működtettek. Pár éve pedig már erősen fogalmazódik benne egy olyan program terve, ami a gasztronómia szeretetére és az alapanyagok fontosságára tanítja a gyerekeket. Mindezt most tökéletesen tudja alkalmazni az iskolai menzán, majd hozzáteszi, hogy ez a program számára egy beteljesült álom.

Bajor Zsófi, a MEZNA egyik megálmodója. Fotó: Hartyányi Norbert

A csapat egy olyan iskolai konyhát és étkezőt rakott össze, ahová tényleg öröm belépni. Színes székek, terített asztalok, és vidám személyzet fogadja a gyerekeket, akik így nem tíz perc alatt lapátolnak be valami nem túl jól kinéző ételt, hanem elsős koruktól megszokják, hogy szép környezetben, nyugodt körülmények között, egészséges ételeket egyenek. És persze választhatnak is A meg B menüből, hiszen a gyerekeknek a saját választás nagyon fontos, másrészt így minden nap tudnak vegetariánus menüvel is készülni. (Ezt sok gyerek teljesen önként választja.)

Fotó: Hartyányi Norbert

A cél természetesen az egészséges és finom ebéd, lehetőleg környékbeli alapanyagokból, de belépve azonnal látszik, hogy itt nem csak az evésről van szó. Emellett egy oktatási, érzékenyítő programot is megvalósítanak, ami a gasztronómia szeretetére, egészséges életmódra és a környezettudatosságra nevel. A környezeti nevelés nem csak a tantermekben folyik, hanem már az ebédlőben elkezdődik, hiszen Zsófi és a szakácsok folyamatosan beszélgetnek a gyerekekkel. Megismertetik velük a különböző alapanyagokat és ételeket, szerveznek farmlátogatást, kenyérsütést, együtt főznek a tankonyhában, és a jövőbeli tervek között szerepel egy konyhakert is az iskola udvarán. Az étkezés és a főzés nem különálló dologként jelenik meg, hanem kapcsolódnak az aktuális tananyaghoz és ünnepekhez is: a kínai újévre tavaszi tekercset, március 15-re pedig kokárda sütit sütnek.

Fotó: Hartyányi Norbert

Zsófi minden hétre keres valami irodalmi alkotást, vagy olyan ünnepet, amin keresztül lehet az ételekről beszélni, és ezt körbeküldi a tanároknak is. Ehhez persze kell egy olyan iskola és oktatási rendszer is, ami ezt támogatja. Az állami iskolákban sajnos a gyerekek átlagban maximum 11-12 percet töltenek az ebédlőben, ennyi idő alatt fogyasztják el az ebédüket, hogy rohanjanak tovább, vagy átadhassák a helyüket a következő osztálynak.

Mi húsmentes hétfőn és a palacsinta világnapján voltunk az AKG-ban, hétfőn csak vegetariánus étel volt ebédre, kedden pedig ezért volt a desszert kakaós palacsinta. Mindig lehet választani kétféle levest: most póréhagymalevest bazsalikom olajjal, – utóbbi a gyerekek egyik nagy kedvence, – és zöldséglevest is. Másodiknak volt sóska főtt tojással és krumplival, zöldborsópörkölt galuskával és túrós sztrapacska – nekünk utóbbi ízlett a legjobban.

Fotó: Hartyányi Norbert

A menüt egy hónapra előre meg kell rendelni, ami Zsófi szerint nagyon fontos része a programnak, és szorosan hozzátartozik, az étkezéshez. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szülő leül otthon a gyerekkel, és átbeszélik, mit szeretne a következő hónapban enni, van tehát legalább fél óra, amikor az ételekről, étkezésről beszélgetnek. A menübe igyekeznek minél több új ételt, alapanyagot bevezetni, ha valami nem ízlik elsőre, nem adják fel, ugyanis pszichológusok szerint a gyerekeknek legalább tízszer meg kell kóstolniuk valamit, hogy eldönthessék, ízlik-e nekik. Látszik a változás egyébként, eleinte a nyers zöldség vagy a zöldségfasírt alig fogyott, ma pedig már jönnek a szülők Zsófihoz a receptekért, mert mesélnek róla otthon, hogy milyen finom volt a cukkinifasírt.

Fotó: Hartyányi Norbert

Nem csak zöldséget főznek persze, néha-néha előfordul a menüben hamburger és pizza is, amelyek természetesen nem a legegészségesebb ételek, de ezeket is el lehet készíteni jól, emellett Zsófi azt szeretné, ha a gyerekek azt éreznék, hogy a menza igenis egy menő közösségi hely, ahol jókat lehet enni. Húsmentes hétfő kivételével pedig van hús vagy hal is, mint például kedden rántott hal és rizses hús. 

Fotó: Hartyányi Norbert

Amibe lehet, bevonják a szülőket is. Már több alkalommal szerveztek közös vacsorát a szülőknek, amikor ők is meg tudják kóstolni a gyerekek ebédjét, emellett közösségi élményt is kapnak. Pár hete a szülők előtt az iskola büfé is megnyílt, a szülők órakezdés után itt maradhatnak kávézni, és reggelizni. Zsófiék meleg reggelit is kínálnak, ham&eggs, bundás kenyér, rántotta formájában, emellett jó minőségű péksütik is szerepelnek a reggeli kínálatban. Sőt, haza is vihetnek ételt a szülők maguknak ebédre vagy vacsorára is. Ugyanezt a büfét használják a gyerekek is egyébként, egészséges ételeket, házi krémmel készített szendvicseket, gyümölcsöt vehetnek.

Fotó: Hartyányi Norbert

De nem csak az számít, hogy mi van a tányéron, hanem az is, hogy ki adja az ételt, és hogyan. Éppen ezért a Meznán mindig vidám a hangulat, a szakácsok és a konyhások is vidám ruhába és kötényekbe öltöznek, mindenkinek van névtáblája, és a személyzet is ismer név szerint minden gyereket. Zsófi szerint ez nagyon fontos dolog, és ellentétben a minőségi alapanyaggal és a szép tányérral, egy vicces kötény, vagy egy szép ételfotó a falon nem kerül sok pénzbe.

Fotó: Hartyányi Norbert

Na de mennyibe kerül ez a csodamenza? Nyilván többe, mint egy átlagos menza, itt nagyjából háromszor annyiba kerül egy ebéd. 1200 forintot fizetnek egy ebédért a szülők, míg az állami iskolában az árak az önkormányzattól függnek, elég nagy lehet az eltérés, az állami fenntartartású fővárosi iskolákban többnyire 450-500 Ft egy ebéd (a tízórai és uzsonna költsége még ezen felül van). A minőségi alapanyagoknak azonban nyilván nagyobb az ára, és itt minden étel helyben készül, ráadásul itt két profi séf főz a gyerekeknek minden nap. És bár magasabb az ár, nagyobb az esélye, hogy a gyerekek megeszik az ételt és nem éhesen jönnek ki a suliból. A Mezna csapata a fenntartható étterem díját is elnyerte a Felelős hasztrohőstől, hiszen igyekeznek mindig szezonális, közelből származó alapanyagokat használni, emellett a lehető legkevesebb hulladékot hagyni maguk után. A megmaradt ételt a legtöbb esetben egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnak ajánlják fel.

Mit jelent a fenntartható vendéglátóhely?

A Felelős gasztrohősnél (róluk itt írtunk) hét kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki elnyerje a fenntartható vendéglátóhely minősítést. Ezek a következők: nem használhatnak pálmaolajat, minimum 30%-ban hazai alapanyaggal kell dolgozniuk, és bio alapanyagot is kell használniuk. Kell, hogy legyen vegetáriánus fogás az étlapon, nem adhatnak elvitelre műanyag dobozt, sem szívószálat. Ezen kívül a tisztítószerekből is környezetkímélőt kell használni.
Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?

Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások