A Felzabáltuk támogatója a
A Felzabáltuk támogatója a
A Felzabáltuk támogatója a
Én leginkább azért szeretek kimenni a Gourmet Fesztiválra, mert ilyenkor túlzás nélkül az egész országot végigkóstolhatom. Imádok standról standra járni, és mindenhol megcsodálni az ételeket és az étlapot. Igaz, hogy három-négy helynél többet nem tudok kipróbálni, mert hamar jóllakom, de olyankor egyszerűen átadom magam a hangulatnak. Legalábbis amíg nem lesz túl nagy a tömeg.
Rengeteg étterem, rengeteg kaja
A mostani fesztiválon egyszerre 56 étterem kínálatát is végig tudjátok kóstolni, már ha bírjátok. Ráadásul az éttermek és a séfek nagyon készülnek erre az alkalomra, szinte mindenki egyedi menüsorral jelentkezik. A fesztiválnak mindig van egy tematikája, ez idén az örökség, ehhez kapcsolódva készültek az éttermek a menüvel. Hogy kinek mit jelent az örökség, az persze sok oldalról értelmezhető, ahogy azt Sárközi Ákos ki is emelte. Ákos egyébként az egyik kislányát is elhozta a fesztiválra, aki ott segít neki a pult mögött.
Ne ijedjetek meg az erős fine dining felhozataltól! Szerintem ennek a fesztiválnak éppen az az egyik lényege, hogy a drága éttermek ételeit is meg tudjátok olcsóbban, kicsiben kóstolni. Ha van kedvetek, egy este alatt akár több Michelin-csillagos étteremnél is kóstolhattok. A csillagos helyek közül például kint van a Borkonyha, a Babel, a csodás portugál-magyar koprodukcióban működő Essencia, a Costes és a Costes Downtown is. Persze ha csak pizzára, hamburgerre, sushira vagy egy jó koktélra vagy pezsgőre vágytok, akkor is remek megoldás a Gourmet. Én magam is szeretem az Anyukám mondta vagy éppen Szabadfi Szabolcs pizzakemencéje mellett indítani a fesztivált, ahol mindig sül valami finomság.
Bejött a tajvani kaja a Gourmet Fesztiválon
Bár idén elsőként a 101 Bistrót kerestem fel. Keve Márton séf ételeit egyébként is nagyon szeretem, de a mostani fesztiválra kifejezetten tajvani ételeket hoztak, amiket mindenképpen ki akartam próbálni. Mint Marci elmondta, Tajvan leghíresebb étele a San Bei csirkeszárny, ami hihetetlenül szaftos, ragacsos, édeskés és ropogós volt. Szezámmaggal, többféle szójaszósszal, cukorral és egy kis gyömbérrel készül. Elvileg adnak hozzá pálcikát, de a legjobb kézzel megenni, csak vegyetek magatokhoz jó sok szalvétát!
Mivel javíthatatlan baorajongó vagyok, egy klasszikus tajvani bao is lecsúszott, isteni puha, omlós és szintén kissé édes császárhússal, amire egy kevés ropogós mogyoró is került.
Kocogtunk is tovább a gyöngyösi Bori Mami étteremhez, ők is állandó résztvevői a Gourmet Fesztiválnak. Nekik nem volt különösebben nehéz felkészülni az örökség témára, hiszen amúgy is a klasszikus, hagyományos magyar ízeket képviselik. Itt most például töltött dagadóval, káposztás tésztával és egy kecskealudttejjel. Ezek persze csak az alapadatok, minden ételt annyira felturbóztak, hogy öröm volt kóstolni. A jó ropogósra pirított, kacsamájszósszal és kacsamellel tálalt káposztás tészta különösen nagy kedvencem lett, ha jót akartok magatoknak, ne hagyjátok ki!
Tajvanról Tokajra a Gourmet jegyében
Mivel szeretek új helyeket kipróbálni, a remek káposztás tészta után a Bobajka étterem felé vettem az irányt, ami annyira új, hogy még meg sem nyitott. A Bobajka a tarcali Andrássy Kúria étterme, vagyis lesz majd július 1-től, mert csak akkor nyit. Én azért előzetesen megkóstoltam nektek a menüt, még ha nem is mindent, csak az előételt meg a desszertet. Ez utóbbi egyébként maga a bobajka, ami, mint megtudtam, a mákos guba zempléni neve. Abban is különbözik, hogy nem sima szárított kifliből készítik, hanem külön gyúrják hozzá a tésztát, ami kicsit vékonyabb, ezt vágják fel utána.
Mondjuk, a főétellel is nagyon szemeztem, ez szilvásváradi füstölt pisztráng volt slambuccal, de a finom Tokaji furmint pezsgőhöz a libamájas előételt ajánlották nekem, ami frissen sült kaláccsal és talán egy kissé túl sok mazsolával érkezett. Bár az is igaz, hogy én eleve nem a mazsolarajongók, hanem a mazsolaellenesek táborát erősítem. A libamáj amúgy isteni, csakúgy, mint a hideg pezsgő, tényleg remek párosítás.
Közben megtudtam még, hogy a Bobajka nem egy fine dining hely lesz, hanem inkább a helyi, tradicionális konyhát szeretnék erősíteni. További vállalásuk, hogy összefogják a tokaji régió borászait, és természetesen csak az ő boraikat kínálják az étteremben is.
Kedvencünk? A körömpörkölt és a hurka
Az örökség jegyében szintén úgymond tájjellegű ételekkel érkezett a fesztiválra a Laurel étterem, persze úgy, ahogyan egy Michelin által ajánlott helyhez illik. Talán mondhatom, hogy semmi sincs annyira távol egymástól, mint a körömpörkölt és én, na jó, talán a grízes tészta még egy fokkal jobban. A Laurel körömpörköltjéért azonban konkrétan rajongok. Azért tértem vissza, mert még mindig emlékszem arra az ízre, amit három évvel ezelőtt kóstoltam. Fűszeres, sűrű szósz, ami egyszerre lágy is, hagyományos bodagon, azaz cigánykenyéren kínálva. Régen az étlapon is szerepelt ez az étel, de már csak itt tudjátok megkóstolni.
Ha már ott voltam, akkor egy cigány hurkát is kóstoltam, aminek egyik jellegzetessége, hogy szinte alig tartalmaz húst, hiszen alapvetően a szegények étele volt. Van viszont benne sok krumpli, rizs, káposzta, illetve csirkebőr. Ezt töltik bélbe, és ez is bodagra kerül egy kis savanyított lila hagymával. Nagyon különleges. Eötvös Zsuzsi, a Laurel cukrásza pedig a puncskockát alkotta újra, minőségi formában. A receptet még az anyukájától tanulta, természetesen ne egy retró puncskockára gondoljátok – sok benne a kakaó, a fehér csoki és a rumos meggy.
Hiányzik nekem a Gourmet Fesztiválról a Rosenstein étterem, őket eleve nagyon szeretem, és mindig jelentkeztek valami igazi különlegességgel a fesztiválon. Nem mondom, hogy őket pótolja, de azért valamennyire helyettesíti a Babka Deli, akik iszonyú finom szendvicsekkel készültek. Frissen sült, kissé édes, kissé sós barheszba, azaz kalácsba töltik a sok finomságot. Ebből is kóstoltam rögtön kettőt (igen, a hurkára, egyszer élünk!), egy rákosat és egy másikat angusmarha-tatárral. Nem tudnék dönteni a kettő között. Na jó mégis, a rákos.
Már éppen menni készültem, amikor megláttam Szabadfi Szabolcsot a kemence mellett – ő mi mást hozhatott volna az örökség témájában, mint kovászt? Hiszen ő a kovász nagymestere, itt pedig igazi pizzakenyérrel jelentkezett, amire került fehérkenyér-krém, kovászos alakormorzsa, füstölt paradicsom, fior di latte sajt, San Daniele sonka és egy kis parmezános kenyérhab.
Nincsenek hatalmas adagok, de érdemes barátokkal érkezni
Összességében minden őrült finom volt, de azért hangsúlyoznám, hogy ne várjatok hatalmas adagokat, a pizza is bőven egyszemélyes. Mindenből kóstolóadagot adnak, szerintem azonban így sem érdemes egy helyen a teljes menüt végigenni, mert gyorsan elteltek. Hacsak nem többen vetitek rá magatokat egy adagra – ez utóbbi a legjobb megoldás egyébként. Hozzátenném, hogy én még a tömeg előtt, nyitásra érkeztem, így viszonylag gyorsan és könnyen hozzájutottam mindenhez. Aki csak kóstolna, az szerintem nappal érkezzen, aki viszont a buli és a finom pezsgő miatt, az este.
Az árakról csak röviden írok: gyakorlatilag nincs étel 2500 Ft alatt, de inkább 3000 Ft a kóstolóadag. Ez sokkal több, mint a két évvel ezelőtti árak voltak, de hát tudjuk az okát, koronavírus, infláció… nem részletezem.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!