Az idei téma a sercli és a paprika volt, ami azt jelenti, nagyon sok ételben megjelenik most a a paprika, ami az első nap tapasztalata alapján igen sok helyen kápiakrémben, vagy pörköltben nyilvánul meg. Így ez a fesztivál most nem a light jegyében zajlik. Mindig nagyon nehéz elkezdeni az evést egy ilyen fesztiválon, már a kóstoló adagok ára sem olyan alacsony, és 4-5 ételnél nem is tud többet kóstolni az ember, így igyekszik jól választani. Ebben próbálunk most segíteni.
A Babel polipja. Fotó: Kalas Györgyi
Bár mindenkit arra biztatok, fedezze fel a fesztivált saját maga, néhány támpont biztosan jól jön a barangolás során. Én például legelőször a Babel étteremnél kezdtem a kóstolást, legfőképpen azért, mert ők voltak azok, akik idén Michelin-csillagot kaptak – a Stand mellett, de náluk már kétszer is végigettem a menüt. Először is a Babel legikonikusabb fogását kóstoltam meg, a tojásos galuskát. Bár Veres István séfnek bér biztosan elege van belőle, hogy mindenki tojásos galuskáért tolong nála, a fesztivára is komplett, 51 fős csoportok jelentkeztek be csak nokedliért. Nem csoda, a lepirított galuska a tetején a tojáshabbal és a szarvasgombával zseniálisan finom. Náluk a tematika a másik fogásban jelenik meg: sörben pácolt grillezett polip paprikával és serclimorzsával. Nekem ez a fogás az egyik kedvencem lett, bár az ára magasabb, ez a fogás 2000 Ft fölött van.
Mangalicával töltött gyoza. Fotó: Kalas Györgyi
Következő megálló nálam Takács Lajos új étterme, a Kobuta volt, annyi jót hallottam róluk, hogy muszáj volt kipróbálni. Mindhárom étel nagyon szimpatikus volt, végül a gyozát választottam, ami ugyanaz, mint a jiaozi, és éppen nemrég írtam meg, hogy milyen jiaozi-mániás vagyok. A gyoza itt nem főzve, hanem sütve érkezik egy speciális japánból rendelt gyozasütőben, a tésztája jóval vastagabb, mint annak, amit a kínai piacon, Kőbányán ettem legutóbb, a mangalicatöltelék pedig intenzív és szaftos. Én a mangalicásat próbáltam, de van a hagyományos rákos és vega változat is. 900 Ft 3 gombóc, ami jóval magasabb ár, mint a kínai étteremben, de még így is az egyik legolcsóbb kóstolóadag.
A csodás bodag a Laurelben, – a fesztiválon is kóstolható. Fotó: Erdőháti Áron
Innen nem messze találjuk a pár hete nyílt Laurel éttermet, – túlzás nélkül mondhatom, hogy az egész város az ő kömöpörköltes bogadukról beszél. Szerencsére ez a fogás a Gourmet fesztiválon is megkóstolható, nagyon nagyon ajánlom. Ezután megálltam a St. Andrea előtt. Hozzájuk évente egyszer benézek ebédelni, és sosem csalódtam, a csillagos várományosok között is emlegették őket idén. A marhapörköltjük a legjobb ételek között volt, és remekül értelmezték a tematikát: puhára főtt marhahús, sok-sok szafttal, mellé egy nagy, puha serclivel, ami a Tarka Macska pékségtől érkezett. Olyan jót tunkoltam, mint annak idején gyerekkoromban (1900 Ft).
Marhapörkölt és abszintos koktél. Fotó: Erdőháti Áron
A St Andrához a desszert miatt is érdemes benézni: a citromos-sörös spárga kiemelkedő kreáció, már anna, aki szereti a spárgát. persze (1500 Ft). A St. Andreánál egyébként remek koktélokat is ihatunk.
Citromos spárga. Fotó: Erdőháti Áron
Úgy hozta az élet, hogy a legnagyobb élményem ugyanott ért idén is az első nap, mint tavaly – pedig kifejezetten szoktam ügyelni rá, hogy más helyekre látogassak el. A Société standja előtt azonban muszáj volt megállni, hiszen éppen egy tálalásdizájn-workshop zajlott, ami nagyon sok embert megmozgatott, hiszen egyedileg készíthettük el a Société egyik ételét, a kecskesajtos salátát. Mindenki választhatott egy ízlésének megfelelő tányért, amire egy csipesz segítségével és a séf útmutatásai alapján helyezhette rá a saláta különböző elemeit, díszítő leveleket, virágokat, magokat kecskesajtgolyókat. Úgy tűnt, ezt mindenki nagyon élvezi – ennek az eredményét láthatjátok a nyitóképen! Ez tehát nem profik munkája.
A Société standja. Fotó: Erdőháti Áron
Aztán ha már ott voltunk, jött a kóstolás: kacsagombóc, kápia, gazpacho, málna (1900 Ft) és mangalica tarja, sercli, sörhab (2300 Ft), ami nálam hivatalosan az idei kedvenc lett! A mangalicához főzött zöldalmás-citromos mártás, és a hozzá kínált rengeteg zöldség egyedivé, mégis könnyűvé teszi az egészet.
A győztes étel: a mangalicatarja. Fotó: Erdőháti Áron
A végére hagytam két olyan ételt, ami biztosan megosztó lesz, de mindenképpen ajánlanám kipróbálásra: az egyik a Bori mami desszertje: nudli, vér, szilva (1200 Ft). A gyöngyösi Bori mami étterem régóta az egyik kedvencem a vidéki éttermek között, aki a Mátrában jár, mindenképpen térjen be hozzájuk. Több újdonság is történt náluk mostanában, az egyik például, hogy Szabó Kevin lett a séf, aki Széll Tamás mellett mellett segédkezett a Bocuse d’Or-versenyen, és együtt meg is nyerték az európai döntőt.
Nudli, vér, szilva. Fotó: Erdőháti Áron
Az ő tolmácsolásában érkeznek tehát az ételek az idei fesztiválon, egyrészt a szarvasgombás lecsó, másrészt szürkemarha és sör, és amit én itt ajánlgatok, éppen az a desszert: szép nagy adag pirított nudlik, csokoládés-vérrel és fahéjas habbal. Furcsán hangzik, de nem kell tőle félni, ne ijedjen meg a vér szótól senki, nem az dominál. Ez a kreáció remek és kiadós!
Paprikás kakastaréj. Fotó: Erdőháti Áron
A másik biztosan megosztó étel a Salon tálalásában a paprikás kakastaréj burgonyahabbal (1450 Ft). Erről az ételről mindenki ódákat zengett, úgyhogy kénytelen voltam kipróbálni. Ráadásul imádom az ilyen különlegességeket, a csirkeagytól kezdve a kecskeszívig mindent szívesen megeszek. És mégis, ez az étel semmilyen szinten nem jött be. Nem értettem a ráfújt burgonyahabot sem, ami nem illett az amúgy nagyon nehéz, sűrű paprikás szószhoz, az egész egyszerűen túl tömény volt. De ez tényleg csak az én véleményem, sokan kifejezetten imádták.
Hozzászólások
