Az ételízesítő kalandos története az ókorból indult, de egy jugoszláv testvérpár tette világhírűvé
Az biztos, hogy a rendszerváltás előtt nem létezett olyan háztartás, ahol ne lett volna a konyhában ételízesítő, és még ma is sokan használjuk. Kompakt, és jól hozza azt a komfortos ízt, amit gyerekkorunkban megszoktunk.
Ételízesítőt már az ókori görögök is használtak
Számos történet kezdődik úgy, hogy „már az ókori görögök, rómaiak is használták” – ez az ételízesítővel sincs másként. Az ókori Rómában és Görögországban is készítettek olyan ételízesítőket, amikkel jobb ízeket tudtak elérni a sütés-főzés során. Többek között olyan keverékeket használtak, amiket fűszerekből, halakból állítottak össze, de az ősi keleti kultúrákban is nagy hagyománya van az ételízesítőknek. Keleten a szója és a dashi (halalapú alaplé) a mai napig részei a több évezredes konyhaművészetnek, Indiában a garam masala és a curry a befutó.
A horvátok ételízesítője
Az európai ízesítők karrierje 1934-ben kezdődött, amikor a Wolf testvérek gondoltak egy nagyot, és gyümölcsfeldolgozó műhelyt alapítottak Koprivnicán – ezt 13 évvel később Podravkára keresztelték. Hozzájuk fűződik a Vegeta megalkotása is, ami 1959 óta az életünk része.
A Vegetát a koprivnicai laborban a Zlata Bartl vezette kutatócsoport kísérletezte ki, és akkora karriert futott be, amit talán akkor még nem is sejtettek.
Az itthon sokáig jugoszláv levesporként ismert Vegetát eleinte Vegeta 40 néven forgalmazták, és alig telt el néhány év a megalkotása után, már itthon is a háziasszonyok kedvence lett. 1989-től nemcsak Európában, hanem Amerikában és a Föld déli féltekén, Ausztráliában is megismerték a Vegetát.
A Kádár-korszak konyhapolcain az ételízesítő is helyet kapott
Sok háziasszony összetette a kezét, amikor a jugoszláv ételízesítők Magyarországra is eljutottak az 1960-as években. 1967-ig csak titokban hozhatták be az országba, aztán már hivatalos megállapodás is született arról, hogy a magyar boltok is forgalmazhatják az ételízesítőt. Jóformán nem volt olyan háztartás a Kádár-korszakban, ahol a konyhaszekrényt kinyitva ne szemezett volna velünk egy kék vagy piros színű csomagolásba öltöztetett ételízesítő. Nagyanyáink a krumplipürétől kezdve a húslevesen át a Stefánia-vagdaltig mindenbe tettek Vegetát. A fűszerválogatás kétségkívül kompakt, és a főzéshez, valamint a sütéshez is millióféleképpen használhatjuk azóta is. De a zöldségeket is feldobhatjuk vele, a főzelékektől kezdve a köretekig. Egy biztos: a húslevesíz a legtöbb magyarnak bejön a mai napig.
Az ételízesítők teret adnak a kreativitásnak, legyen szó vega, vegán vagy húsimádó kajákról. A szárított – nem egyszer gyógynövénynek is beillő – fűszereket tartalmazó ételízesítők sokáig elállnak, és még egy egészen basic kaját is fel tudunk velük dobni.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Hozzászólások
