Pontyfasírt gesztenyés céklasalátával, tepsis krumplival
Először az 1950-es években lehetett hallani a mediterrán diétáról, mikor Ancel Keys minnesotai fiziológus kezdeményezte a Seven Countries Study elindítását. Ez a tanulmány azt elemezte, hogy bizonyos tenger vagy óceán menti országokban miként táplálkoznak, és hogy ez, valamint az életmód egyéb területei mennyire vannak kapcsolatban a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.
Hamar kiderült, hogy azok között, akik a Földközi-tenger környezetében élnek, sokkal alacsonyabb az ilyesfajta betegségben szenvedők száma, de összességében a korai halálozások – bármilyen okból – is jóval kisebb arányban fordulnak elő. Szembetűnő volt, hogy akik ezekbe a régiókba tartoznak, mind hasonlóféleképpen táplálkoznak, úgynevezett mediterrán diétát követnek.
Mit eszik az, aki a mediterrán diéta alapján étkezik?
A mediterrán diéta legnagyobb százalékát a friss zöldségek, gyümölcsök (elsősorban a citrusfélék), teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és magvak teszik ki, ezeket jobbára minden egyes nap fogyasztják. Nagyon fontos része az életmódot demonstráló piramisnak az olívaolaj, szinte mindenbe ezt teszik bele, amihez olaj szükséges.
Aztán ott vannak a friss halak és a tenger gyümölcsei, valamint húsok közül elsősorban a baromfi, de ezt már kevesebbszer fogyasztják, mint a piramis alappillérjébe tartozó élelmiszereket. Valamint heti, de olykor napi szinten esznek tojást és bizonyos tejtermékeket, mint a joghurt vagy a sajtok.
Jellemző továbbá, hogy vörös húsokat és édességeket minimális mennyiségben esznek csak, viszont sok vizet isznak, és olykor egy kevés vörösbort is szeretnek az étkezéseik mellé elszürcsölni.
Miért a mediterrán diéta a legegészségesebb?
Ez az étkezési forma tulajdonképpen minden élelmiszercsoport legegészségesebb részeit tartalmazza: a szénhidrátok komplexek, a fehérjék könnyedek, és zsírokból is a legjobbakat tartalmazza, mint például az omega-3. A sok friss zöldségnek és gyümölcsnek köszönhetően pedig számtalan vitamin és antioxidáns kerül a mediterrán diétát követők szervezetébe. Nem mellékes továbbá, hogy ezek az emberek a mindennapos mozgás hívei, lemennek úszni a tengerbe, vagy legalább sétálnak, kertészkednek. Mindennek pedig meg is van az eredménye, nem kevés ugyanis közöttük a 100 éves kort megélők száma.
Ráadásul ezek az élelmiszerek olyan tápanyagokat is tartalmaznak, amik az agyműködésre is pozitív hatással vannak. Így a szellemi öregedés is sokkal lassabban zajlik, időskorban sem jellemző olyan mértékben például a memóriazavar, mint más étrendek esetében.
A szinte már végtelen számú jótékony hatás közül még kiemelhető az is, hogy a mediterrán diéta sok olyan élelmiszert is tartalmaz, amik természetes gyulladáscsökkentők. Ez azért fontos, mert a nyugati társadalmakban egyre jellemzőbb, hogy bizonyos betegségek kiváltó okai a gyulladások elburjánzása a testben.
Ép testben ép lélek
Nem véletlen ez a mondás sem, olyannyira, hogy a mediterrán diéta nemcsak az ép testhez járul hozzá, de az ép léleknek is segítségére van. Egy 2023-as tanulmány, amiben 333-an vettek részt, bizonyítja, hogy egyes növényi alapanyagok pozitívan befolyásolhatják a hangulatunkat. A mediterrán diétát hosszú távon alkalmazók között kevesebb a depressziós és a mentális beteg.
Ez persze azért sok mindentől függhet, de tény, hogy a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás és a környezet nagyban befolyásolja a mentális egészséget is.
Nem csoda, hogy 2018 óta hivatalosan is minden évben a mediterrán diétát választják meg a legegészségesebb étrendnek. Érdemes tehát néha a marhapörköltet egy görög salira cserélni! 😉
Forrás: www.nationalgeographic.com/
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Hozzászólások
