Kedvenc helyünk a Balatonnál: Pinyó, több mint büfé
Az év strandételének keresése közben vetődtünk Keszthelyre, a klasszikus Pavilonsorra a strand mellett, ahol az ember nem nagyon remél semmi megszokottól eltérőt. A Pinyó név sem tűnik nagyon hívogatónak, egészen addig, amíg meg nem látjuk az étlapot. Ami Móricz Zsigmond Jobb, mint otthon című díszkötéses kötete. Ha valaki reklamálna, hogy az étlapot kérte, nem egy klasszikust, az ne tegye!A könyvet fellapozva ugyanis megtalálhatjuk a Pinyó teljes kínálatát, és abban a pillanatban világossá is válik, hogy jó helyre érkeztünk. A regénybe rejtett étlap annyira szuper ötlet, hogy én teljesen elolvadtam tőle. Még szerencse, hogy tudtak venni belőle húsz példányt egy kiárusításon.
A Pinyó pultja mögött Horn Tamarát találjuk, aki egész nyáron nem szűnő lelkesedéssel magyarázza a hozzájuk érkezőknek, hogy a hamburgert ne úgy képzeljék el, mint máshol, és hogy minden ételen, még a hagyományos lecsón is csavartak egy nagyot. A konyhában pedig Tamara párja, a mindössze 24 éves Pacsai Martin áll, aki egyenesen a St. Andrea konyhájáról érkezett a keszthelyi büfébe. Mint elmondták, a májusi induláskor sokkal több bisztrós ételt kínáltak, de be kellett látniuk, hogy nagy igény van a hagyományos fogásokra. Ezért végül megtartották a lángost, a hekket, a velős pirítóst és a hot dogot is, de mindent a lehető legjobb minőségben készítenek.
A hagyományos balatoni büfés ételeket is érdemes náluk kipróbálni, de azért az igazi erősségük mégiscsak a bisztrós fogások. Én először egy hideg bogyósgyümölcs-levest kóstoltam (1290 Ft), aminek az alapja egy gluténmentes, kókuszos házi müzli, erre kerül rá a hideg leves. Már itt éreztem, hogy nem mindennapi strandbüfével van dolgom, sajnos a hidegleves-kínálat még mindig nagyon elenyésző a tó partján. Aki inkább hagyományosabb ízekre vágyna, az kérhet gulyáslevest vagy harcsahalászlét is.
A jó érzést erősítette az ez után érkező hortobágyi palacsinta, ami egy megosztó étel. Sokak által megvetett kaja, elterjedt róla, hogy maradékokból rakják össze, pedig ha jól van elkészítve, szerintem nagyon finom. Na, ez itt jól van elkészítve. Filézett csirkecombból, igazi sűrű paprikás lével, vastag palacsintába töltve. A tetején pedig ropogós, apró kockára vágott zöldségekkel: uborkával, paprikával, hagymával. Én azt ajánlanám, hogy ha egy ételt kóstoltok meg a Pinyóban, akkor ez legyen az (1890 Ft).
Levezetésként érkezett az asztalra, egy lecsó. Különlegessége, hogy háromféleképpen is lehet kérni náluk: zöldségesen, tojással vagy kolbásszal. Én a tojásos változatot kóstoltam, ami tulajdonképpen egy, a tányér alján elhelyezkedő tojáslepényt takar. Erre jön a kétféle lecsó: egy hagyományos és egy paprikás változat (1190 Ft).Nem bírtam ki, és megkóstoltam azért a lángosukat is, mert nagyon érdekelt, milyet sütnek, és azt kell mondjam, az is nagyon rendben van. Sok pékárut maguk készítenek egyébként a Szabó malom lisztjeiből, és ebből sütik a lángost is, ami már eleve garancia a minőségre. Ezt még gyakori olajcserével egészítik ki, hogy a lángos ne szívja meg magát. A sima lángos 750 Ft.
A hamburgerbucit is maguk sütik, és ne egyszerű hamburgert képzeljünk el. Hamburgetrió nevű ételük három mini burger egy tányéron (2390 Ft). Mindegyik marhahúspogácsával, de más-más ízesítéssel: van kólás bbq szószos, bazsalikomos-ketchupos és sörös-mustáros rukkolával és csemege uborkával. További klasszikusok még a marhapörkölt, a keszthelyi borzaska – ami persze a mátrainak felel meg -, de a modernebb vonulatba illeszkedve van fish and chips is.Szerintem már ennyiből is elég egyértelmű, hogy a Pinyó valóban több mint büfé. A Balaton jövőjét egészen biztosan az ilyen kis, lélekmelegítő, lelkes kezdeményezések jelentik.
Pinyó, több mint büfé, Keszthely, Csík Ferenc sétány 1.