Mint oly sok embernek, nekem is a covid-járvány idején, a bezártság során jött a gondolat, hogy milyen jó is volna magamnak megtermelni a zöldségek és gyümölcsök egy részét, amit fogyasztok. Persze nem úgy megy az, hogy egyik pillanatról a másikra profi kertész lesz az ember a tökéletes konyhakertben. Egyelőre én is csak tanulom a kertészkedés csínját-bínját, amiben közel sem vagyok az élvonalban, de hát kudarc nélkül nincsen fejlődés ugyebár. Íme 5 baki, amit én is elkövettem!
Tervezés nélkül minden hiábavaló
Hirtelen felindulásból nem lehet konyhakertet fenntartani. Vagyis persze lehet, csak nem biztos, hogy érdemes. Ugyanis a növények különböző igényekkel rendelkeznek. Van, aminek kell a tűző nap, míg másokat szénné éget. Egyeseknek mélyre nő a gyökere, míg másoknak elég kevesebb föld is, és még sorolhatnám hosszan a listát. Azért fontos ezekre az igényekre odafigyelni, mert ha nem adjuk meg a szükségleteiknek megfelelő környezetet, akkor ne várjunk bő termést sem. Eredmény nélkül pedig valószínűleg nagyon csalódottak leszünk, és sajnálni fogjuk azt a sok pénzt is, amit addig a konyhakertre költöttünk.
Mielőtt bevásárolunk a legkülönbözőbb növényekből, kicsit járjunk utána, mit, hova és hogyan érdemes ültetni, és ezek alapján válasszuk ki azokat, amiknek biztosítani tudjuk a megfelelő környezetet. Így nem állunk majd felettük legörbült szájjal, hogy ezek bizony nem hoztak termést vagy szép nagy, zöld leveleket.
Amikor túl sokat akarunk a konyhakertben
Könnyű túllőni a célon, mikor valamiért nagyon lelkesedik az ember, de ezt a konyhakertben próbáljuk meg elkerülni! Itt is igaz a mondás, hogy jobb kicsiben kezdeni, főleg, ha még nagyon kezdők vagyunk. Csak gondolj bele, melyik a jobb? Sok dolgot ültetni, aminek a felére nem lesz időd, vagy kevés növényt tartani, de azokat sikeresen?
Ne felejtsük el, hogy ez egy időigényes hobbi, ezért nagyon nem mindegy, mekkora területet ültetünk be kezdőként. Hiszen nyáron érdemes reggel és este is öntözni, a paradicsomokat kacsolni kell, a terméseket szüretelni, a kártevőket irtani. Nem akarom elvenni a kedvedet semmitől, de amikor majd nyáron reggel 9-re az irodában kell lenned, és előtte még muszáj megöntözni a veteményest, akkor nagyon nem lesz mindegy, hogy az egy 100 x 100 centis magaságyás, vagy az egész kerted! Szóval kezdd kicsiben, egy-két palántával, és ha úgy érzed, könnyen megy és sikerélményed van benne, akkor emeld a tétet!
Mennyi az annyi?
Elképesztően bagatell hibának számít, mégis nagyon könnyen beleeshetünk. Nekem idén sikerült is, pedig ez az 5 baki közül talán a legegyértelműbb. Hatalmas motivációval álltam neki a magaságyásom összeszerelésének, majd mikor a második 40 literes földeszsákot is beleszórtam, akkor jött rám a pánik, hogy az a maradék egy adag, ami még van, közel sem lesz elég arra, hogy kitöltse a helyet. Mit lehet ilyenkor tenni? Azt javaslom, leginkább előre végezz egy gyors számítást, milyen mennyiségre lesz szükség. Utólag pedig, ha van rá lehetőség, akkor szaladj el a kertészetbe, vagy legvégső esetben pótold ki virágfölddel, ha van otthon. Esetleg töltsd meg csak a felét, és abba ültess addig, amíg nem tudsz több palántaföldet venni.
Jó lesz egy kis föld az erdőből!
Pár napja kérdezte tőlem valaki, hogy minek vásárolok ennyi földet az ágyásba, miért nem megyek ki a közeli erdőbe, vagy használom azt, ami a kertben van? Pedig az 5 baki egyik legsúlyosabbja azt gondolni, hogy a zöldség- vagy gyümölcspalántáknak tökéletesen megfelelő bármilyen és bárhonnan szerzett föld.
Először is, az erdőknek komoly ökoszisztémájuk van, ott minden növény (a talaj menti is) és élőlény függ egymástól. A földnek is olyan a szerkezete, ami ehhez megfelelő környezetet teremt. Ezért nem szabad például növényi hulladékot sem lerakni az erdőkben, mert az felboríthatja ezt a tökéletesen megkomponált rendszert.
Ugyanebből kifolyólag pedig sem az erdei, sem a kertünkben található föld nem lesz jó a magaságyásunkba. Egészen más összetételű táptalajra van szüksége egy palántának, mint mondjuk a bükkfának vagy a kerti orgonának. Okkal lehet kapni tehát a kertészetekben is többféle változatot, ha megnézzük, még a színe is más az általános virágföldnek, mint mondjuk a palántákhoz szükséges fajtának. Persze kipótlásra jó a bolti virágföld, de ne ez legyen nagyobb arányban. Ezen túl pedig érdemes az ágyásunkba egy kis trágyát, esetleg plusz tápanyagot helyezni, mint a porított tojáshéj, amit már korábban is említettünk egy cikkünkben. Hiszen egészséges, tápláló termést akarunk majd szüretelni!
Kártevők nem csak a földfelszín felett vannak!
Bizony, a konyhakert legnagyobb ellenségei a különböző tetvek, rovarok, csigák, hangyák és hernyók. De még akkor sem lehetünk biztosak a dolgunkban, ha ezek közül egyet sem látunk. Ebbe a tévhitbe bukott bele tavaly a teljes növényállományom, úgyhogy tapasztalatból mondom: a legádázabb kártevők a földben rejlenek. Egyes élőlények ugyanis oda teszik le petéiket, amiket még csak észre sem fogunk venni. Ezekből fejlődnek ki a pondrók, amik akár 2-3 évig is ott lapulnak, s ezalatt mindent felzabálnak maguk körül. Ha azt vesszük észre, hogy a növényeink nem fejlődnek, pedig minden szükséges lépést megtettünk ennek érdekében, akkor egy idő után kezdjünk el gyanakodni a földben élősködőkre! Ellenük pedig talajfertőtlenítővel vehetjük fel a harcot, ebből már biováltozatot is találni a kertészetekben.
Ha mindezeket figyelembe vesszük, tervezünk, és nem sajnáljuk az időt vagy éppen a pénzt a zöldség- és növénytermesztésre, akkor egészen könnyedén komoly eredményeket is elérhetünk. Fő a türelem és az odafigyelés, és ne adjátok fel, mert elképesztően jó érzés lesz a saját magatok által termesztett salátát, paradicsomot vagy éppen epret enni.
Ha tetszett a cikk a konyhakertes bakikról, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Fotók: Shutterstock
Hozzászólások
